Hazatérni vagy elmenni: Románia migrációs mérlege
Az utóbbi években egyre markánsabbá vált egy új trend: több román állampolgár tér vissza végleg hazájába, mint ahányan véglegesen távoznak. Ezt mutatták legalábbis az első, felületes pillantásra a statsztikai táblázatok adatsorai. Ahogy az elmúlt napokban attól volt hangos a sajtó, hogy megfordult a mutató, az utóbbi két évben a végleg elvándorlók száma magasabb volt, mint az országba visszaköltözőké. 2022-ben mintegy 55 ezer román állampolgár költözött haza, miközben 48 és fél ezren hagyták el az országot, így a különbség Románia javára billent az emigrációs mérlegen. Egy évvel később már csak körülbelül 30 ezre ezren tértek vissza, miközben 48 ezer 600-an távoztak. 2024-ben a különbség még nagyobb lett: alig 28 ezer 400 hazatérővel szemben több mint 51 ezren költöztek külföldre. Ha ezeket a számokat nézzük, két év alatt több mint húszezerrel nőtt a végleg elvándorlók száma, és ezzel a korábbi, lassan formálódó visszatérési hullám gyakorlatilag eltűnt. A számok azonban árnyalásra szorulnak. A statisztikák mögött ugyanis bonyolult történetek, döntések és lehetőségek húzódnak meg. Beszélni fogunk arról mi áll az elvándorlási hullám hátterében, és mit mondanak erről a számok. És arról is, hogy míg Nyugaton a bevándorlás ellensúlyozni tudja a természetes fogyást, addig a mi térségünkben épp az ellenkezőjét látjuk: a lakosság csökken, miközben a tehetségek és a munkaerő is távolodnak.Miért nem találják az ellenszert a kormányok? Vagy talán nem is keresik? Dr. Horváth István szociológussal, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatójával beszélgetünk.
