• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9764 RON
  • USD4.6687 RON
  • GBP5.8125 RON
  • HUF1.2610 RON
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet

GAZDAÉLET – XIII. Káposztavágás és vásár Szépvízen

A 2020 október 13-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Szombaton, október 10-én Szépvízen benépesült a Nád dülő és bár szerényebb körülmények között, de megtartották a hagyományos káposztavágást és vásárt. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott voltunk. Majd az október közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Az illatos üröm gyógyhatása nemcsak az állattenyésztésben, hanem az emberi egészség megőrzésében is bizonyított. Dán József jeddi nyugalmazott állatorvos válaszol kérdéseinkre. Ha gondoztuk a kertet, most begyűjthetjük munkák gyümölcsét. A kászonújfalusi Kósa Ibolyát kérdezzük.

Gazdahírek

A mezőgazdasági minisztérium a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül az országos vidékfejlesztési program keretében a vírusjárvány miatt kiegészítő támogatást nyújt állattenyésztőknek és növénytermesztőknek. A 21-es számú intézkedéscsomaggal egyszeri támogatást adnak a farm nagysága szerint, az aktív gazdák által benyújtott kérvények alapján. A támogatás keretösszege 150 millió euró. A kérvényeket október 23-ig fogadják az APIA megyei kirendeltségeihez. A szakértőknek december 31-ig kell ellenőrizniük az iratokat, majd a támogatás összegét 2021. június 30-ig utalják át a gazdák bankszámlájára. (Népújság/Gazdaélet)

A fiatal gazdák vidéken való megtelepedésének támogatására kiírt pályázat keretében október 15-ig fogadják még a pályázatokat. Szeptember 15-től jelentősen csökkentek a követelmények, akár 25 pontot elérő pályázatok is részesülhetnek támogatásban – hívják fel a figyelmet a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Országos Ügynökség (AFIR) szakemberei. Ezért jelentősen megugrott a pályázási kedv. A megpályázható keret 23 millió euró, de az AFIR számítógépes rendszere az összeg másfélszeresére, 34,5 millió euró értékben enged pályázatokat feltölteni. (Gazdaélet)

Európa mezőgazdasága számára kedvezőtlen évnek bizonyul(t) a 2020-as esztendő. Ez derül ki az eddig nyilvánosságra hozott számadatokból is. Így például Magyarországon igen gyenge volt a gyümölcstermés, egyesek tragikusnak nevezik, s talán nem is véletlenül, mert például az alma piaci átlagára jelenleg közel kétszerese a tavalyinak, akár 400 forintot is elkérnek egy kilogrammért. Olvasni arról is, hogy Oroszország kivételével Európa-szerte gyengécske a búzatermés.(Hargita Népe)

Románia a napraforgóval megművelt terület tekintetében uniós viszonylatban az első helyet foglalta el, s valószínű, hogy a tavalyi 3,4 millió tonnás terméseredmény tekintetében is. Tavaly egyébként a napraforgóval bevetett terület meghaladta az 1,3 millió hektárt. Az idén nem így lesz, a bevetett terület is csökkent, de a félhivatalos értesülések szerint annál jóval jelentősebb arányban a termés, nevezetesen 30%-kal. Állítólag 2,4 millió tonna körül van az idei terméseredmény, s ez mindenekelőtt a tavaszi szárazságnak köszönhető, amit az ország egyes régióiban tetézett a nyári aszály is. Arról is hallani, hogy az ország egyes délkeleti vidékein teljesen megsemmisült a termés. Bekövetkezett, amire már hetekkel, hónapokkal ezelőtt számítottak egyes piaci elemzők: szeptember közepétől alig két hét alatt 31%-kal emelkedett a napraforgó eladási ára, azaz a tonnánkénti 1450 lejről tonnánként 1900 lejre. Becslések szerint hamarosan eléri a tonnánkénti 2000 lejt is. Helyi szinten az árak másként alakulnak, esetenként alacsonyabbak, de a nagytermesztők és a felvásárlók közti árak, az exportárak másként alakulnak. Amúgy a dolgok ilyenszerű alakulása máris éreztette hatását az étolaj tekintetében, amelynek ára az utóbbi időben enyhén emelkedett. Az árak emelkedése ellenére sem elégedettek a termesztők, azt állítják, hogy a szárazság sújtotta napraforgóval megművelt területekre kártérítést kellene kapjanak, amit különben meg is ígértek számukra, de egyelőre „pénzt nem láttak”. Nemcsak Romániában jelentett gondot a gyenge napraforgótermés, hanem Európa két másik nagy napraforgó-termesztő országában, Franciaországban és Ukrajnában is. Sajtóhírek szerint azokban is 20-30%-os terméskiesésre lehet számítani, ilyenképpen pedig európai viszonylatban is gond lehet az olajgyárak nyersanyagának a biztosításával. (Hargita Népe)

Az export annak ellenére nőtt, hogy a kukorica az idei aszály által leginkább sújtott növények egyike. Az év első hat hónapjában 3,377 millió tonna szemes kukoricát exportált Románia, több mint 28 százalékkal többet, mint 2019 ugyanezen időszakában. A mezőgazdasági minisztérium által szolgáltatott adatok szerint a tavalyi első félévben 2,63 millió tonna kukoricát exportált az ország, 531 millió euró értékben. A január és június közötti időszakban Románia importált is kukoricát, amelynek nagy részét aztán más piacokra exportálta. Az országba behozott mennyiség 858.020 tonnát tesz ki, értéke 201,03 millió euró. Romániában 16,99 millió tonna kukorica termett 2019-ben, csaknem 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor 18,66 millió tonna termést takarítottak be. Idén több mint 3 millió hektár mezőgazdasági területen okozott károkat a szárazság, és a kukorica az aszály által leginkább sújtott növények közé tartozik. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2019-ben Románia az első helyen állt uniós viszonylatban a kukoricával bevetett terület nagysága és a termés tekintetében. (maszol.ro)

Kovászna megyében 2006-ban 50 ezer fős szarvasmarha-állomány szerepelt a nyilvántartásban. A megyében 35 ezer alatti összlétszámmal 2012-ben jutott mélypontra a szarvasmarha-állomány. Az enyhe gyarapodást mutató trend 2017-ben érte el csúcspontját, amikor a szarvasmarhák létszáma elérte a 45.500 főt. Ezt követően a 45 ezres egyedszám körül stabilizálódott az állomány. A létszám csökkenése főként annak tudható be, hogy fokozott ütemben szűnnek meg az egy-két tehenes kisgazdaságok. Polarizáció tapasztalható ugyanakkor a szarvasmarha-állományban, a kis létszámú tehenészetek helyét a nagyobb szarvasmarhafarmok veszik át, ahol legalább 10–15-ös egyedszámmal foglalkoznak, de egyre nő a száz főnél nagyobb állománnyal működő gazdaságok száma is. Elmondható tehát, hogy ha egy településen megszűnt 20 kisgazdaság, helyettük megjelent két nagyobb farm. A húsmarhák tenyésztése egyre nagyobb teret nyer, kevesebb emberi munkaerő szükséges ebben az ágazatban, s jobban lehet értékesíteni a gyengébb minőségű legelőket is. (Háromszék/Gazdaélet)

Kovászna megyében a pirostarka szarvasmarhák tejkontrollját a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesülete végzi. 636 farmon 13.400 szarvasmarha van kontrollban. Az ellenőrzést 31 szakember látja el. Ők mérik a tejelő szarvasmarhák hozamát, tejmintákat gyűjtenek be, ezeket Kolozsvárra küldik szaklaboratóriumba, ott vizsgálják meg a tej összetételét. Az egyesület az utóbbi időszakban rendszeresen megkapja a tejkontroll állami támogatását, de a gazdáknak van okuk elégedetlenségre. A 2014-ben hozott 1179-es kormányrendelet 80 lejben szabta meg az egy szarvasmarhára számított tejkontroll szubvencionálási értékét. Azóta viszont nőttek a költségek, a fizetésekkel járó kiadások, az üzemanyagárak, ráadásul a támogatás értéke 53 lejre csökkent. A tejkontroll szubvencionálására szánt országos keretösszeg nem fedezi az éves szükségletet, általában már szeptemberben elfogy a felhasználható támogatás, ezt követően a gazdák saját zsebből kell fizessék a tejkontroll teljes költségét. A tejkontrollra viszont szükség van, csak az ellenőrzésben lévő szarvasmarhák jogosultak a termeléshez kötött támogatásra. Tavaly a tejelő szarvasmarhák esetében egyedenként 1800 lej volt ez a támogatás. Valószínűleg idén sem lesz nagyobb változás az értéket illetően. (Háromszék/Gazdaélet)

Már az idén a nagyáruházak polcaira kerülnek az első hazai gyártású műhúskészítmények, ezzel a húst borsóproteinnel helyettesítő Fehér megyei cég is beszáll abba a globális szinten több milliárd dolláros piacba, mely hosszabb távon az egész állattartási ágazatot megváltoztathatja. A Fehér megyei Vajasdon székelő Salconserv Food Kft. Verdino márkanéven újdonságszámba menő termékek gyártását, illetve forgalmazását kezdi meg a közeljövőben. Lesz például hamburgerpogácsaként, őrölt húsként, vagy akár miccsként kínált alapanyag is. Külföldön az ilyen húst helyettesítő áruféleségeket már jó ideje forgalmazzák, és nagy keresletnek örvendenek. (Székely Gazda/Gazdaélet)

A második negyedévben 5.077 lej volt egy család átlagjövedelme, a kiadások – átlagosan 4.163 lej – azonban felemésztették a jövedelmek 82 százalékát – derült ki az Országos Statisztikai Intézet adatsorából. Személyre számítva a jelzett időszakban 1973 lej volt az átlagjövedelem és 1618 lej az átlagos kiadás. A háztartások legfontosabb bevételi forrását a bérek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb jövedelmek képezték. A statisztikák szerint a bevételek zömét élelmiszer- és nem élelmiszeripari termékek vásárlása, szolgáltatások igénybevétele, adók, járulékok, illetékek befizetése, valamint a háztartások működésével kapcsolatos költségek emésztik fel. Élelemre és nem alkoholos italok vásárlására a kiadások 37,7 százalékát fordították átlagosan a családok. (Háromszék)

Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro