A szürreál napszakai
Sokdimenziós labirintusnak titulálja a kötet fülszövege Balázs Imre József legújabb verses kötetét, amely ősszel jelent meg a magyarországi Prae és a marosvásárhelyi Lector kiadó gondozásában.
Ha elmélyedünk az Éjszakák a zenben című kötetben, ez a meghatározás teljes mértékben beigazolódik. A kötet olyan kísérletként született, amely kicsit visszatáncol az időben, és a szürrealisták stílusában tekint a világra, a környezetre, a legszűkebb élettérre, emberöltőre és eseményekre. Balázs Imre József tanulmánykötete, A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben két évvel ezelőtt jelent meg, és ennek hatására (is) játszadozott el a költő ezzel a verselési és gondolkodási/világérzést meghatározó formával.
A sokdimenzió a versek tematikai sokszínűségére is utalhat, akár, hisz a legváltozatosabb témák érintették meg a szerzőt, bármi, vagy minden, ami egy ember életében, mindennapjaiban történhet, utazás, értékes pillanatok, meghatározó élmények, de akár lappangó gondolatok, vissza-visszatérő motívumok. A kötet versei egyfajta tematikai csoportosítás révén kerültek egymás mellé, de akár ki is ragadhatók megszabott helyükről, az életérzés tükröződése, vagy a játékos-egyetemeshez való viszonyuknak köszönhetően. Balázs Imre József felnőtt- és gyerekverseket egyaránt ír, az utóbbi időben talán a gyerekversek vették át az uralmat, de közben az egyéb versek is gyűltek.
A következőkben Balázs Imre Józseffel beszélgetünk Éjszakák a zenben című verseskötetéről.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.
