ÖRÖKSÉGÜNK NYOMÁBAN

Legtöbb nemzet úgy érzi, múltja, kultúrája, sok évszázados öröksége összetéveszthetetlen más népek szellemi és tárgyi kincseivel. Különösen így van ez a mi sajátos, erdélyi örökségünkkel, ahol Kelet és Nyugat találkozik a Kárpátok lábánál.

Európa arculatát átalakította a gótika majd a barokk, amely kelet felé Erdélyig jutott el és tette gazdagabbá tájaink képét. A reformáció és előtte a humanizmus szinte azonnal megérkezett ide is, e sokszínű országrészbe, és annyira otthonossá vált, hogy a világon elsőként itt foglalták törvénybe a vallásszabadságot 1568-ban.

Éltek itt együtt szászok és magyarok, székelyek, örmények és böszörmények, zsidók és habánok, bolgárok, korábban besenyők is, majd a balkáni kultúrát magukkal hozó románok, és vált színesen gazdaggá, sajátosan egyedi erdélyi értékké az itt épült örökség.

Így vált a világörökség részévé a berethalmi szász evangélikus püspöki templomerőd, amelynek ma is látható ajtózárát a párizsi világkiállításon is megcsodálták, vagy az Europa Nostra-díjas Torockó, a székelyderzsi templom Szent László-legendája, Őraljaboldogfalva, Marosszentimre, Marosszentanna, Gelence és még számtalan régi templom.

Épültek itt várak és várkastélyok, faragott székely kapuk és veretes kúriák, melyek dacoltak idővel, elmúlással, őrizték e tájat támadások vagy elvándorlások idején. Gazdaggá teszik ma is az itt élők életét, pedig olykor már csak romjaik állnak. Külön öröm, ha új életre is kelnek. Nekünk Erdély egésze a Világörökség része.

A leírtakról szól a Marosvásárhelyi Rádió Örökségünk Nyomában c. műsora.

Szerkesztő: Nagy-Bodó Tibor –