Veres Valér a Naprakészben, a hazai oktatási rendszer minőségéről
A több mint egy éve tartó koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet és a gazdaságot viselte meg, hanem az oktatást is. A kijárási tilalmak csúcsán világszerte 1 milliárd 600 millió gyermek nem járt iskolába, míg a világjárvány előtt 258 millió gyermek és serdülő maradt ki az oktatásból. A legszegényebb, leginkább a társadalom peremén élő, legnagyobb lemaradással rendelkező gyerekek szenvedték a legkomolyabb veszteségeket. És ez alól, sajnos Románia sem kivétel. Ahogy azt illetően sem, hogy szinte borítékolható, hogy a világjárvány miatt keletkezett költségvetési lyukakat az oktatás is meg fogja sínyleni. Bár még mindig nem készült el a 2021-es évi költségvetési törvény, az a tény, hogy nincs vita arról, hogy a GDP hány százalékát szánják az oktatásra, rossz ómen. Egy, a „Fenntartható Románia” projekt keretében végzett felmérés szerint a teljes romániai oktatási rendszer minőségét a lakosság egyharmada tartja kielégítőnek, az egyetemi oktatást azonban 59%-uk jónak tartja. Nyilván a felmérés eredményét némiképp torzítja, hogy a megkérdezettek 58 százalékának nincs az oktatási rendszerben részt vevő gyereke. (A felmérést tavaly szeptember 22-e és október 30-a között végezték, 1141 fős, reprezentatív mintán, telefonos módszerrel, hibahatára 3 százalék.)
Veres Valér szociológus, egyetemi tanár, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Oktatáskutató Munkacsoportjának a vezetője a Naprakész vendége.
- Mennyire függ ez a (szubjektív/objektív) jegy az iskola földrajzi fekvésétől, vidék vagy város, illetve hogy az ország melyik régiójában van?
- A világjárvány által kikényszerített virtuális térbe vonulás hogyan hatott az oktatási rendszerre?
- Mi a legnagyobb problémája a rendszernek?
- Mérhető egyáltalán a hazai oktatási rendszer sikeressége? A minőség nyilván igen, milyenek a tantermek, a tanárok felkészültsége, de a siker az más.
- A kommunista érával kapcsolatos nosztalgia trendi vagy tényleg jobb volt a mostaninál az egyenruhás, pionírnyekkendős, körmösosztogatós, elvtársozós oktatás?
- Mi a helyzet az egyetemi diploma állítólagos hiábavalóságával? Nyilván láthattuk, hogy pincérből is lehet vízügyi mérnök, egy ideig, meg akadnak diploma nélküli politikusok. És azt is tapasztaljuk, és erről is beszélni kell, hogy az egyetemen szerzett elméleti tudás, számos szakterületen (például) újságírás önmagában még nem elegendő, bármilyen furcsán is hat az a diáknak…
- A megkérdezettek 57 százaléka nem találja vonzónak az oktatási rendszert. Ez milyen mértékben hathat ki a rendszer egészére?
