Újrakereteznék a házi feladatokat
A mai Naprakészben egy, ha nem is minden, de nagyon-nagyon sok hallgatót érintő kérdés kapcsán beszélgetünk. Az iskola házi feladatokról van szó, amely régóta vitatott eleme a hazai közoktatási rendszernek. És azért mondom, hogy nagyon-nagyon sok hallgatót érint, mert ez sajnos nem csak a diákokról szól – az esetek jelentős hányadában a szülőkre, nagyszülőkre, nagyobb testvérekre, az egész családi dinamikára hatást gyakorolhat, stresszt és a feszültséget generálva, és ezzel ellentétes hatást váltva ki. Ezért mondhatjuk ki azt, hogy a házi ma már nem egyszerű pedagógiai eszköz, hanem az oktatáspolitikai viták egyik központi témája.
Az elmúlt időszakban újra előtérbe került a kérdés: milyen házit adhatnak a tanárok, mennyit bírnak el a diákok, és hogyan lehet elkerülni, hogy a házi feladat a stressz, a kimerültség vagy épp az egyenlőtlenségek forrásává váljon? A mai beszélgetésünk apropóját az adja, hogy az oktatási minisztérium közvitára bocsátotta a közoktatásban alkalmazható házi feladatok szabályozásáról szóló rendelettervezet. Ez pontos időkeretekkel próbálja szabályozni, mennyi feladatot kaphatnak a diákok naponta. De vajon elég-e a jogszabály ahhoz, hogy valóban kiegyensúlyozott terhelést kapjanak a gyerekek? A pedagógusok felkészültsége, a feladatok minősége, a digitális világ szerepe és az iskolához való kötődés mind befolyásolják, hogy a házi feladat erősíti-e a motivációt, vagy éppen eltávolítja a gyereket az iskolától. Hogyan lehet egy órás vagy két órás limitet a gyakorlatban ellenőrizni, amikor a tanulók teljesítménye, tempója és teherbírása nagyon különböző.
Ezért ma azt járjuk körül, hogy mi a házi feladat szerepe az oktatási rendszerben, hogyan lehet egyensúlyt teremteni terhelés és tanulmányi előmenetel között, melyik házi feladat segítik a fejlődést és milyen oktatáspolitikai, pedagógiai vagy társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a házi feladat ne az egész családot érintő probléma, hanem valódi tanulási eszköz legyen. Megnézzük mire képes a szabályozás, és hol vannak a rendszer valódi korlátai.
Prof. Dr. Papp Z. Attila oktatáskutató, egyetemi tanár a Naprakész vendége.


