• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9769 RON
  • USD4.5843 RON
  • GBP5.8121 RON
  • HUF1.2859 RON

TEKE – Beszterce-Naszód megye (II. rész)

A település a Mezőség keleti peremén fekszik, Szászrégentől 25 km-re északnyugatra valamint Besztercétől 36 km-re délre. Neve valószínűleg török eredetű személynévből való. Theke néven 1318-ban említik először. A középkorban szász település volt. 1403-ban már iskola is működött a településen. 1446-ban mezővárosként említik, Szent László napján országos vásárt tartottak. Negyven év múlva földesúra Szobi Mihály fölmentette a jobbágyi szolgáltatások alól és két újabb vásár tartására adott szabadalmat. Ekkor több halastóval bírt. 1565-ben alakult meg a közös evangélikus-református káptalan, a reformátusok fősége alatt. Evangélikusai ezután háromszáz évig a református egyház felügyelete alá tartoztak. 1771-ben Mathias Schmidt jezsuita páter római katolikus egyházközséget alapított, kezdetben minden harmadik vasárnap magyar nyelvű prédikációval. 1773-ban Schmidt közbenjárására a hatóságok Michael Groh személyében katolikust jelöltek bírónak, de a lutheránus többség nem volt hajlandó beiktatni. Ekkor főispáni rendeletre az egész városvezetést börtönbe vetették, Groh-t pedig beiktatták. A város román pásztorai is a katolikus templomot látogatták és a plébános elkezdte a cigányok pasztorizációját is. 1793-ban csak magyarul beszélő plébánost helyeztek az egyházközségbe. 1791-től a református magyar lakosok is anyaegyházat alkottak. Zsidó hitközsége az 1860-as években jött létre, de saját rabbija csak 1884-től volt. A négy etnikum egészen a második világháborúig egymástól területileg elkülönülten élt. 1936-ban alapították ortodox egyházát. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Teke 1566-ban mint bortermelő város olyan kiváltságot kapott, melynek értelmében területére tilos volt sört bevinni. Ugyanakkor 1764-ben lovas helyőrséget helyeztek Tekére, amely száz évig maradt itt. Szántóföldjeit az 1890-es években tagosították. 1930-ban 7008 holdas határának 55%-a volt szántó, 23%-a erdő, 14%-a legelő és 10%-a rét. Bortermelése jelentős volt, az állami gazdaság 1980-ban még 140 hektáron művelt szőlőt, szőlői azonban mára nagyrészt tönkrementek.

A november 10-i műsorban Mihálci János iskolaigazgató, Corodean Dénes Ágnes tanítónő, Túrós Mária Magdolna magyar szakos tanárnő, Mihálci Ana könyvtáros, Veress Adina Anetta, Dohotár Szilárd és Varró Alpár bentlakó diákok valamint Borsos László borász vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi településről. Összeállításunk második részét sugározzuk.

Műsorunk a 2013 április 14-i műsor ismétlése!