• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9766 RON
  • USD4.6290 RON
  • GBP5.9031 RON
  • HUF1.2612 RON
Fotó: Kreml

Születhet új világrend a birodalmi álomból? – elemzések a háború egy éve után

2022. február 24-én, 5 óra 7 perckor becsapódtak az első orosz rakéták Ukrajna területére és ezzel kezdetét vette egy véres háború. Az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot az eseményekről. Itt a Naprakészben is sokat foglalkoztunk a háborúval, amely kihat a mindennapjainkra, illetve a jövőnk alakulására. Fontos megjegyeznünk, hogy a háború, annak ellenére, hogy sokat beszélünk arról, hogy az atlantista tömb és Oroszország között zajlik, tulajdonképpen Ukrajna és Oroszország háborúja … Nyilván, emellett fontos kiemelni azt, hogy amikor Oroszország elindította a háborút, alapvetően megkérdőjelezte a második világháború óta fennálló status quo-t. És ezzel tulajdonképpen jelezte azt is, hogy új világrendet akar.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényeket.

Vlagyimir Vlagyimirovovcs Putyin a háború kirobbantásával legalább 7 nemzetközi szerződést és egyeztményzt szegett meg, olyanokat, amelyeket Oroszország írt alá. … Köztük a Belovezsszkaja Puscsában kötött, 14 pontból álló, a Szovjetunió felbomlásáról szólót. Ennek 5. pontja kimondja: a szerződő felek kölcsönösen elismerik egymás határát és területük sérthetetlenségét. Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy az ukrán határokat ama keretek között ismeri el, amely keretek között az Ukrán Tagköztársaság létezett.

2022. feburár 24-én egy szuverén államot megtámadott a szomszédos állam. Az ENSZ alapító okiratának 51. cikke pedig kimondja, hogy minden agresszióvá vált államot megilleti az egyéni és a kollektív védelem joga.

A háború utóbbi egy évben folyó szakasza orosz részről egy nemzetállam megszüntetésének kísérlete, míg ukrán részről egy nemzetállam fennmaradásáért folytatott honvédő háború.

Az ukrán társadalom honvédő harcának jogszerűsége nem kérdőjelezhető meg azzal (orosz részről sem), hogy az ukrán egy önálló nemzetállammal korábban nem rendelkező új nemzet Európában.

Egy évvel ezelőtt kevesen gondolták volna, hogy az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál olyan pusztító háborúhoz vezetnek, mint amilyenre Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én parancsot adott, illetve ad azóta folyamatosan. Pedig többen figyelmeztettek a háború eszkalációjának a veszélyeire. És persze voltak optimista hangok is, amelyek arra irányultak, hogy van remény, az öreg kontinensen lejárt az olyan háborúk ideje, amelyek városok bombázásáról szólnak, amelyekben civilek elleni erőszakról, tömegmészárlásról szólnak a hírek. Már jóval 2022. február 24-e előtt is olvashattunk a kijevi kormány megdöntésére irányuló szándékról, kibertámadásokról. De ma már tudjuk, hogy hiú ábránd volt abban hinni, reménykedni, hogy a háborúkat a szervereken vívják. 2022-ben, 2023-ban is fegyverek, rakéták a főszereplők, és maradt a századokon át megtapasztalt pusztítás és mészárlás. A mai Naprakészben arról beszélgetünk, a péntekig tartó háborús műsorsorozatunk első részében, hogy hogyan jutottunk el idáig, hogyan lett véres mészárlás Vlagyimir Putyin birodalmai álmaiból. Sz. Biró Zoltán Oroszország-szakértő, a Corvinus egyetem oktatója segít értelmezni, az eseménysorok között olvasni.

Két évvel ezelőtt még arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba. Enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység. 2023. február 24-én azonban éles fordulat történt. Az Oroszország által megtámadott Ukrajnában okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár a moszkvai agresszió. Egy kedden ismertetett német becslés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott a világgazdaságban. De mit jelent mindez emberi léptékben és mekkora árat vagyunk kénytelenek fizetni magánemberként a háborúert, Oroszország térdre kényszerítéséért.
Dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal, a kolozsvári BBTE közgazdaságtudományi karának a docense elemezte a világgazdasági helyzetet a Naprakészben.

Bendarzsevszkij Anton fehérorosz származású külpolitikai elemző, posztszovjet térség szakértőjével a háború végéről, bármilyne távolinak tűnik is az, illetve a születőben levő új világrendről beszélgettünk. Arról, hogy lehet-e visszatérés egy status quo ante (2022. február 24. előtt) állapothoz, ahogyan azt sokan remélik, vagy egy új katonai vasfüggöny ereszkedik le Kelet-Európában. Válaszkísérletet teszünk arra, hogy mikor, és ami ennél is fontosabb: hogyan lehet vége a keleti szomszédunkban zajló őrületnek.