SZÉKELYVAJA – Ahol él a történelem (II. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2019 február 10-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Székelyvaját mutatjuk be. A település az Erdélyi medence közepén fekszik. Marosvásárhelytől 15 km-re délkelet irányba. Közlekedési viszonyai jók, mivel az E-60-as nemzetközi út szeli át. A falu területének legalacsonyabb tengerszint feletti magassága 326 méter, ez a település központi része, legmagasabb pontja 520 méter, a falu határában található Figyelőerdőnél van. Innen kilátás nyílik a Nyárád és Küküllő mentére. Közigazgatásilag Ákosfalvához tartozik. 1332-ben Voya néven említik először. 1562-ben határában fogták el János Zsigmond csapatai székelypálfalvi Nagy Györgyöt a fellázadt székelyek egyik vezérét, akit Segesváron lefejeztek. 1848-ban itt tartották Marosszék nemzetőrei gyűlésüket, innen indultak a radnóti tábor ellen. A hagyomány azt tartja, hogy Székelyvaja a szent-benedeki fehér barátoknak volt majorja, innen tejet és vajat szereztek be maguknak. Innen eredne a falu neve. Van egy másik feltevés is, hogy nevét a régi székely nemek és ágak szerinti felosztásban található Vaja ágról kapta. Székelyvaja gazdag vízhálózattal rendelkezik, amely patakokat, forrásokat és határkutakat foglal magába. Református temploma román kori eredetű, szemöldökkövében egykor 1442-es évszám volt látható. 1695-ben építettnek vélik a történészek a Sándorhegy északnyugati részén található ortodox kápolnát. 1974-ben és 2004-ben felújították. Nincsenek hívek, nem használják. Iskolai oktatás már 1602-től létezik a településen. Ma a megcsappant gyermeklétszám miatt csak elemi iskola működik a faluban. A művelődésnek, kultúrának az igénye nemzedékről nemzedékre szállt. Az éneklést mindig szerették. Bartók Béla 1914-ben Székelyvajában is járt gyűjtő útja során. A jelen kulturális élet egyik nagyon szép példája a Székelyvajai Fúvószenekar. 1958-ban alakult 13 székelyvajai kezdeményezésére.
A február 10-i műsorban Pápai László református lelkész, Szabó Emília tanítónő, Pásztor Szilvia, Barabás Dalma, Bereczki Anita és Kiss Beáta fiatalok, Szabó Margit (77) háziasszony, Nagy István vadőr, Szabó Martin és Tollas Gábor gazdálkodók vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2018 október 14-i műsor ismétlése!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
