SÓVÁRAD – A székelykapuk faluja (I. rész)
A 2016 október 2-án jelentkező műsorban a Maros megyei Sóváradot mutatjuk be. A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik. A Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A területét gazdagon borítja erdő és legelő. 1332-ben Varad néven említik először. Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legynagobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. Határa sósforrásokban rendkívül gazdag, nagyon sok ebben a faluban a székelykapu és az erdélyi népi építészet parasztházai is még megtalálhatók. Református temploma a 14. Századból való, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették. Neves emberei között tartják számon Váradi Mátyás orvos-papot, Péterfi Albert református lelkészt, pedagógust, Péter Mihály biológust, Király László költőt, írót, műfordítót valamint Király Béla költőt, esszéistát. A település a magyarországi Sátoraljaújhellyel és Kőrösheggyel tart fenn testvértelepülési kapcsolatot.
Az október 2-i műsorban Tatár Tibor református lelkész, Gagyi Ildikó tanítónő, iskolaigazgató, Sánta Imre (85) és Kirilla Irma (75) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2016 április 17-i műsor ismétlése!
