SEPSIBESENYŐ – A nyugalom szigete (I. rész)
A 2026 január 4-én jelentkező műsorban a Kovászna megyei Sepsibesenyőt mutatjuk be. A település Sepsiszentgyörgytöl keletre, Maksától a községközponttól 3 km-re észak-nyugatra, a Bodoki-hegység déli nyúlványa közelében, a Besenyő-patak mellett fekszik. Eredetileg valószínűleg besenyők lakták, innen a neve. 1332-ben Besenczsed alakban szerepel. Területe ősidők óta lakott. A Besenyő-patak felett emelkedő Várhányáson őskori erődített telepet sejtenek. „A régiek úgy tartották – írja Kisgyörgy Zoltán helytörténész, újságíró –, hogy a Sepsibesenyő felett trónoló Csente-tető ezer áldással bír. Megőrizte számukra a múlt emlékeit, ugyanis az utóbbi kétszáz esztendő alatt számtalan régészeti lelet került elő e hegy oldalából, olyan népek emlékei, amelyek mielőttünk éltek itt”. A Gyárfás-udvarház 1790-ben épült, az 1970-es években bontották le. A Babos-udvarház viszont 1825-ben létesült. Az épület több átalakításon esett át, az első nagyobb a XIX. századra tehető, a Babós Rozália és Forró Farkas házasságát követő időszakra. A kúria építéstörténetének további feltárásához még kutatásokra van szükség. Az épület a mesterségesen duzzasztott Besenyői-tó partján helyezkedik el, szimpla téglalap alaprajzú, duplatetejű, klasszicista díszítésű. Ma épp egy újabb felújításon esik át. Szent Mártonnak szentelt templomát a 13. században építették, a 15. században gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1887-es átépítéssel nyerte el. Régi freskóinak nagy része ekkor pusztult el. A Szent László legendakörhöz kapcsolódó falfestményeket Orbán Balázs még látta. A településnek Kénes vizű forrása is van.
A január 4-i műsorban Dénes-Szabó Lajos-Levente református lelkész, Kovács Imre (75) gazdálkodó, Gábor Vilmos nyugalmazott helyettesítő tanár és Macsek Klára fiatalasszony vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
