Schaffhauser Tibor a globális lázmérő „olajozott” csillapításának csapdáiról
Nyolc évvel a párizsi klímacsúcs után továbbra is az az emberiség legnagyobb kérdése, hogy hogyan csillapítható a globális lázmérő. A Nemzetközi Energia Ügynökség vasárnap közzétett elemzése szerint azonban a Földön még mindig nem az a cél, hogy a globális felmelegedést a döntő 1,5 Celsius fokos küszöbig csökkentsük, annak ellenére, hogy erre több tucat ország ígéretet tett. Bár a klímaváltozás nem hitkérdés, ha hisszük, ha nem, nem olyan, mint az influenszerek: attól még, hogy épp nem lájkolják, nem vonult vissza. És ha hisszük, ha nem, ez az évszázad legnagyobb biztonsági kihívása. Ha nagyon gyorsan nem változtatunk az életmódunkon olyan öngerjesztő folyamatokat indít be a bolygó természetes rendszereiben, amelyek valószínűleg visszafordíthatatlan katasztrófához vezetnek. Azt még elfogadom, ha valakinek nem fér a fejébe az, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadása hogyan hat ránk, de azt azért bárki elképzelheti, hogy a klímaválság „határátlépéseinek” milyen lehetséges kockázatai vannak, milyen hatalmas társadalmi és gazdasági változásokat indíthatnak el. Az ENSZ tegnap véget ért klímacsúcsa, a COP28 adja a beszélgetésünk apropót. Schaffhauser Tibor klímapolitikai tanácsadó, a Green Policy Center társalapítója a vendégem.
