Román és magyar kölcsönhatások az erdélyi képzőművészetben
A Román Kultúra Napján nyílt meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Kortárs Román Művészeti Galéria, pontosan egy évre rá, hogy a palota másik oldalán átadták a felújított Magyar Kortárs Galériát.
Az impozáns válogatás a huszadik századi román képzőművészetnek olyan képviselőit mutatja be akiknek alkotásaira méltán lehet büszke a város illetve a Maros Megyei Múzeum. A most kiállított anyag egy jóval nagyobb gyűjtemény része, de mivel a Kultúrpalota termeinek befogadóképessége is véges, sajnos, csupán töredéke szerveződött most egy kiállításnyi anyagba. Természetesen a java. Egy olyan válogatás, amely az egymás mellett élő kultúrák remek példáját nyújtja. A román, a magyar és a szász képzőművészek óhatatlanul is hatottak egymásra a huszadik században.
A századelőn a Nagybányai Művésztelep pedig olyan bölcsője volt a képzőművészetnek, amelynek hatása magyar és román életművekben egyaránt megfigyelhető. Úgy, ahogyan a Fekete tenger melletti Balcic hatása is felfedezhető az oda járó román és valamivel kevesebb magyar művész alkotásaiban. A huszadik században már nem választható szét teljes mértékben a hazai magyar és román képzőművészet. Ezt a Marosvásárhelyen megnyílt Kortárs Román Művészeti Galéria anyaga is jól mutatja, ahol éppúgy jelen van Aurel Ciupe és Ziffer Sándor, mint Romul Ladea, Ion Vlasiu és Mattis Teutsch János.
A Maros Megyei Múzeum igazgatójával, Soós Zoltánnal beszélget Szuszámi Zsuzsa.
