RAVA – Maros megye (I. rész)

A falu közigazgatásilag Gyulakutához tartozik, tőle 10 km-re fekszik keletre. Szomszédai északon és észak-keleten Erdőszentgyörgy, keleten Bözöd, délkeleten Nagysolymos és Hidegkút, délen Csöb, délnyugaton Bordos, nyugaton Gyulakuta, északnyugaton pedig Havadtő. A település templomával eredetileg nem a mai helyén, hanem a Keresztút környékén feküdt, kb. 2 km-re Havadtőtől a mostani Kerekerdő tetején. Ennek az erdőnek a közepén ma is földbevágott út, tégla- és kődarabok találhatók, amelyek a település létezését bizonyítják. Iskolájáról írásos feljegyzések 1784-ből vannak. Hajdanán 8 osztályos bentlakásos iskolája volt, ma I-IV osztállyal működik. Jelenleg unitárius vallásúak lakják de a 16. század második feléig római katolikus vallású volt a falu. Demeter András így ír a faluról: „Ma, ha kimegyünk a Zunátus tetejére és benézzük a tájat, elfog egy lehangoló, szomorú érzés, látva a sok földparcellát, amelyeken valamikor emberek sokasága dolgozott, ma azonban mindenütt csend van, ezek senkihez sem tartoznak, de a barázdák talán évszázadok múltán is bizonyítani fogják, hogy itt – valamikor – egy szorgalmas földműves nép létezett.” Ami nem változott az évek múlásával, hogy az unitárius templom harangja ma is hívja a maroknyi hívet az istentiszteleti alkalmakra. Már nincsen helyben lakó lelkész, Balázs Sándor magyarzsákodi unitárius lelkész vette oltalmába a híveket. Az a kevés unitárius, aki vasárnaponként részt vesz az istentiszteleteken a parókián hallgatja az igét. A templomot jobb esetben csak a nyári hónapokban használják. Egy kis javítás jól jönne, de erre a hívek önerőből képtelenek. Pedig egy nagyon szép templomról beszélünk, amit 1805-ben építettek Koncz Márton pap idejében kazettás mennyezettel. Befogadóképessége 500 személy. Mind a templom, mind a torony történelmi műemlékként vannak nyilvántartva. A szószékkorona 1830-ból származik, az orgona viszont 1850-ben készült. A toronyóra 1838-ból való, ma javításra vár. Az orgona, a harangok valamint a toronyóra szász mesterek munkájára vallanak. A temető a falu kőbevésett történelme. A legrégebbi kibetűzhető sírkő 1831-ből való és Koncz Márton esperes-lelkész sírját jelzi. Ennek oka az, hogy sírkőnek a pataki követ használták, ami nem volt tartós. A 16. század végéig, amikor még kevesen voltak az unitáriusok halottaikat Bordosra temethették, ahová tartoztak. Azonban egy esőben történő temetés alkalmával a Ravából Bordosra vezető patakhíd leszakadt és a koporsó a vízbe esett. E megdöbbentő eset után a többségben lévő katolikusok megengedték az unitáriusoknak, a falu temetőjébe való hantolást.

Az október 25-i műsorban Csete Árpád unitárius lelkész (2000), Barabás Zsolt unitárius lelkész (2006), Kedei Pál marosvásárhelyi lakós, Izsák Árpád az unitárius egyház pénztárosa, Kádár István üzletes (2006), Nagy Ibolya marosvásárhelyi lakós, Adorjáni Olga és László Erzsébet vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2015 május 10-i műsor ismétlése!