• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9764 RON
  • USD4.6500 RON
  • GBP5.8180 RON
  • HUF1.2774 RON
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

SZÉKELYPETEK – A megmaradásért küzdenek (I.rész)

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

A 2018 június 24-én jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Székelypeteket mutatjuk be. A település Székelyudvarhelytől 18 km-re délre, a Verőfény-tető lábánál fekszik. Közigazgatásilag Kányádhoz tartozik, melytől 5 km-re délre van. A Székelyföld egyik peremfaluja 575-600 méter tengerszint feletti magasságban. Lakosai jobbágyként dolgoztak 1848-ig, ami után a falu lakosai megvásárolták a nagybirtokot. A falu egykori erdőit kiirtották. Ma már csak a derzsi határ felől találunk erdős területet. A falu a Nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród vízválasztó vonalának közelében fekszik. A falu a nevét állítólag a Petki nagybirtokos családról kapta, bár az is lehet, hogy a család kapta a faluról a nevet. Székelypetek első írásos említése 1478-ból való, de ez nem zárja ki, hogy a falu már azelőtt is létezett. A Petki család Erdélyszerte ismert, és szerteágazó családfával rendelkezik. Székelyderzsi águk grófi címet is kapott. A Petki család birtokát később Horváth Dániel vásárolta meg, akit művészetpártoló emberként az a megtiszteltetés ért, hogy 1821-ben Kolozsváron a Farkas utcában az ország első magyar nyelvű színházának megnyitására őt kérték fel. A török dúlások után a németek is sanyargatták a falut, majd a trianoni átrendezés után a bécsi döntés sem hozott enyhülést, hiszen a román-magyar határt a falu fölötti fenyvesnél húzták meg. Ekkor a diákoknak az iskola udvarán, a színtiszta magyar faluban nem szabadott magyarul beszélgetni, csak románul. 1945 után új korszak kezdődött a falu életében. Amit a törökök, tatárok, németek, jégesők, járványok, tűzvészek nem tudtak lerombolni, az sikerült a kommunizmusnak. Ám a falu lakói, sok más erdélyi településhez hasonlóan, nem adták fel a megmaradásért való harcot.

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

A június 24-i műsorban Szabó Károly nyugalmazott református lelkész (2009), Iszlai Béla református lelkész, Bíró Erzsébet (83), Tankó Ferencné Nagy Juliska (84) és Kerekes Edit óvónő vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2017 szeptember 3-i műsor ismétlése!

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa

Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa