Orosz-ukrán konfliktus: a meg nem történt támadás és ami mögötte van
Az amerikai kormány hetek óta egyre keményebben fogalmaz egy orosz-ukrán háború lehetőségéről, miközben Moszkva folyamatosan cáfol. Múlt hét végén február 16-ra jósolta az amerikai hírszerzés a második világháború óta eltelt közel nyolcvan év legnagyobb szárazföldi hadműveletét. Erre nem került sor – ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűntek a kérdések. Ellenkezőleg.
A Kreml szerint Oroszország szárazföldi csapatai elkezdték a visszavonulást a bázis felé, eközben a NATO azt állítja, hogy semmi látnivaló nincs itt, Moszkva nem mond igazat. Taktikai húzás a „visszavonulás”, mert az tény, hogy van egy hivatalos videó arról, amint áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére. Vagy az volt a taktikai húzás, hogy Amerika bejelentette: szerdán lesz a háború, mert akkor biztosra vehette, hogy szerdán biztos nem lesz háború? És mi következik ezután, jön a kérdés. Marad a bizonytalanság? Moszkva és Washington az információs hadviselés terepén folytatja egymás kóstolgatását? Vladimir Putyin marad a biztonságpolitikai szürke zónában? Van esély a helyzet diplomáciai úton való rendezésére? Még sokáig elhúzódó konfliktushelyzetre kell felkészülnünk? A válaszok Káncz Csabától, a privatbankar.hu külpolitikai elemzőjétől jönnek.
