Orosz-ukrán béke: a Krím miatt visszalépett Kijev
Nemcsak megakadtak, hanem össze is dőltek a londoni béketárgyalások. Hírügynökségi jelentések szerint Kijev hajlandó lett volna belemenni egy, Moszkvának kedvező megállapodásba, de a Krímet nem akarja feladni és ezen bukott minden. Kijevnek ugyanis az amerikaiak terve szerint nemcsak a NATO-tagságról kellett volna lemondania, hanem az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigetről is. Volodimir Zelenszkij emlékeztette Washingtont, hogy az ukrán alkotmány tiltja a területek átadását más országoknak. Mi több Mike Pompeo, Donald Trump korábbi külügyminisztere írt alá egy dokumentumot 2018-ban, miszerint illegitimnek tekintik a Krím orosz megszállását. Most pedig ugyanaz a Donald Trump által vezetett amerikai kormányzat pont azt javasolja Ukrajnának, törődjenek bele a Krím elvesztésébe, amelyet az Egyesült Államok is elismerne. A Fehér ház ugyanakkor hangsúlyozza továbbra is, hogy ha nem sikerül megállapodni a fent említett egyezmény aláírásáról, “Amerika tovább lép.” A legtöbb elemző szerint ez egy igencsak egyértelmű fenyegetés, elsősorban Kijev felé. Mindeközben az orosz elnöknek igencsak furcsa elképzelései vannak egy békemegállapodásról. Vlagyimir Putyin továbbra is eltökélt a háború folytatása mellett, az orosz csapatok az éjszaka ismét támadták az ukrán fővárost, háború egyik legsúlyosabb rakétacsapás-sorozatát hajtva végre Kijev ellen.
Erről beszélgetünk a soron következő Naprakészben. Dr. Kemény János, az NKE John Lukács Intézet tudományos munkatársa elemez.
