Oltásszkepticizmus és járványtagadás Székelyföldön. Mit mutatnak a számok?
Meghaladta a 16 ezret az elmúlt 24 órában nyilvántartásba vett koronavírusfertőzöttek száma, tavaly október óta nem volt ennyi eset. Az epidemiológusok szerint a hivatalos napi esetszámok nem tükrözik a járvány terjedésének valós ütemét – azt jósolják, hogy a következő két hétben az ötödik hullám legnehezebb időszakával kell szembenéznünk. A becslések szerint az omikron vírusmutáns miatt a következő hetekben akár napi 50 000 esettel is számolhatunk, a következő két hétben a kórházak meghaladják majd a 75 százalékos kapacitást. Ezzel szemben az oltási hajlandóság továbbra is alacsony, a legfrissebb adatok szerint alig 4400 személy kapta meg az elmúlt 24 órában a vakcina első adagját. Ma azonban nem orvosi, hanem szociológiai szempontból fogunk beszélni a pandémiáról. A Bálványos Intézet tegnap Oltásszkepticizmus és a koronavírussal kapcsolatos attitűdök címmel jelentetett meg kutatásjelentést, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag. Ez még önmagában nem meglepő, Kovászna és Hargita megyék oltásszáma alapján körvonalazható volt ez az eredmény. Az azonban meglepő, hogy a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében nincs összefüggés e között és az átoltottság között. Az oltáshoz és a járványhoz való viszonyulásról beszélgetünk a mai Naprakészben, Toró Tibor szociológussal, a Bálványos Intézet kutatási igazgatójával.
