Nagyhatalmi alku Pekingben
Donald Trump amerikai elnök holnap Hszi Csin-Ping kínai elnök meghívására Kínába látogat – a találkozó nem egyszerű protokollesemény: a háttérben a világ új erőviszonyai, a technológiai és gazdasági verseny, valamint a következő évek geopolitikai szabályrendszere rajzolódik át. Tajvan, az AI-fejlesztések, a ritkaföldfémek, az iráni konfliktus és a globális kereskedelem kérdései egyszerre kerülnek most az asztalra Pekingben. Vajon válságkezelés zajlik, vagy már egy új nagyhatalmi alku körvonalai látszanak?
Mit akar elérni Donald Trump Kínában, és milyen engedményeket vár Hszi Csin-ping Washingtontól? Mennyire beszélhetünk erődemonstrációról, és mennyire arról, hogy mindkét fél érzi: az eszkaláció ára már túl magas lenne? Kína valóban kedvezőbb pozícióból tárgyal, vagy inkább kölcsönös függés alakult ki a két világhatalom között?
És miközben Washington és Peking újrarendezi kapcsolatait, hol marad Európa? Kimaradhat-e az Európai Unió egy új amerikai–kínai háttéralkuból, és perifériára sodródhat-e a globális erőtérben? Mit jelent mindez Moszkva számára?
Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Eszterhai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával.
