Mi élteti a Georgescu-jelenséget?
Călin Georgescu ismét a román közbeszéd középpontjában van. A volt államfőjelöltet szeptember 29-én 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték az 1,1 millió eurós csalási ügyben. Ez nem az az eljárás, amelyben az alkotmányos rend elleni fellépéssel, és nem is az, amelyben legionárius propaganda terjesztésével vádolják. A mostani ügyben a DIICOT többek között szervezett bűnözői csoport létrehozását és különösen súlyos következményekkel járó, folytatólagos csalást vizsgál.
Az ügy időzítése sem érdektelen: Georgescu letartóztatása Románia egyik leghosszabb kormányválságának idején történt, George Simion pedig azt jelentette be, hogy az AUR nem támogat új kormányzati változatot mindaddig, amíg Georgescu nincs szabadlábon.
De ez csak a jelenség egyik oldala. A másik a támogatói: nemcsak tüntetéseken követelik a szabadon engedését, hanem pénzt is gyűjtenek számára. A sajtóban megjelent információk szerint még egy, mintegy 1,2 millió euróra becsült toszkánai villa megvásárlására is indult gyűjtés. Adományokat pedig nyugdíjasoktól és alacsony jövedelmű emberektől is felajánlanak.
Mi tartja életben a Georgescu-jelenséget? Valódi, szervezett politikai mozgalomról beszélünk, vagy egy széles, de laza rendszerellenes elégedetlenségről? És vajon a Georgescu elleni jogi eljárások gyengítik ezt a támogatottságot, vagy éppen erősítik a „rendszer üldözöttje” narratíváját?
Erről beszélgetünk Dr. Horváth István szociológussal, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatójával.
