Mi bénítja a román igazságszolgáltatást?
Nyolc, lassan kilenc évvel ezelőtt a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb utcai megmozdulás-sorozatát váltotta ki a Sorin Grindeanu vezette kormány szándéka a hivatali visszaélés és a korrupció büntetésének enyhítésére. Most, a nagyvárosokban legalábbis, folytatódik a 2017-ben elkezdett korrupcióellenes tüntetéssorozat, miután közzétette oknyomozó videoriportját a Recorder. A Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című film névvel, illetve név nélkül nyilatkozó megszólalói arra mutatnak rá, hogy Romániában az ügyészségeket és a bíróságokat, tehát az igazságszolgáltatás két pillérét, a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke, Lia Savonea köré épülő érdekcsoport irányítja, és ehhez a politikai elit is asszisztál. A portál állítása szerint az országban ezért torpant meg az utóbbi években a nagykorrupció elleni harc. Miután repedezni kezdtek az igazságügyi rendszer korábban érinthetetlennek tűnő hatalmi struktúrái, az érintettek lejáratókampányt kiállítottak, az igazságszolgáltatás befolyásolásáról beszéltek, illetve arról, hogy ezzel más témáról akarják, nem tudjuk ki, elterelni a figyelmet. Most ott tartunk, hogy több mint félezer ügyész és bíró írta alá azt a közös állásfoglalást, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a rendszerszintű problémákat nyilvánosan jelző kollégáikkal és megerősítik, hogy ezek a problémák nem elszigeteltek. Ez a mai témánk, Dr. Kuti Csongor alkotmányjogász a vendégem.
