Királyi ügyek – Bukovszky Zoltánnal
Március 22-én futótűzként járta be a világsajtót a hír: Rákkal kezelik a 42 éves Katalin walesi hercegnét. Üzenetében arról beszélt, hogy óriási sokként érte a hír, de hozzátette, „jól vagyok és napról napra erősebb”. A bejelentés előzménye a decemberi hasi műtétje után számos találgatás jelent meg a bulvársajtóban. Még korábbi előzmény a januári bejelentés: Károly királynál 75 éves korában rákot diagnosztizáltak, miután egy londoni klinikán jóindulatú prosztatamegnagyobbodás miatt kezelték.
Nyilván a Royal Family tagjainak egészségi állapotához nekünk, magánembereknek, csak egy bizonyos mélységig van közünk, ha van egyáltalán. Az elmélet, legyen bármennyire is etikus így, nem ezzel a gyakorlattal találkozik. Erdélyben is élénk érdeklődéssel követjük a királyi család sorsának alakulását, annál is inkább, mert a brit uralkodó, III. Károly hercegként gyakori vendég volt Erdélyben és királyként is járt már Zalánpataki birtokán.
De nemcsak a betegségekről lesz szó ma. A „feketebárányok”, Harry és András herceg mellett kitérünk arra is, hogy a királyi családok közül miért a brit az, amelyre kiemelten figyelünk, vagy egyáltalán figyelünk. Arra is, hogy II. Erzsébet halála után hogyan változott a királyi család megítélése, szerepe. És egyáltalán mi a királyi család jelentősége a 21. században Nagy-Britanniában határain kívül?
Bukovszky Zoltán Ákos a brit királyi család szakértője a vendégem.
