KÉNOS – Ahová jó visszatérni (II. rész)
A 2020 szeptember 6-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Kénost mutatjuk be. A település közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik, Székelyudvarhelytől mintegy 12 km-re a Nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród vízválasztójának közelében fekszik. A falu szűkösen húzódik meg az Őr-hegy lábánál levő kis völgykatlanban. Székelyudvarhelyről Homoródszentmárton felé haladva jó a rálátás a völgyben ülő kis falura. Tavasztól őszig a Cseresznyés-oldalban levő sűrű gyümölcsfáktól csak a templom tornya látszik, míg a házak némelyike az Őr-hegy lábához tapad. A völgyben két patak folyik a Kénos pataka és a Török patak. A falu a halmazos településszerkezetet mutatja, a belsőség a határtest déli részét üli meg. Különleges kuszált utcahálózata egyedülálló a Homoródok mentén. Az alábbi kénosi mondásnak hitele van: „Eltévedt, mint a degenyeges Kénosban.” Mindez a kusza utcahálózatra utal. A tekervényes utcákon haladva az estefelé beverődő, degenyeget áruló atyafi csak a következő reggel tudott szekerével és portékájával a főútra visszatérni. A templom közelében mért tengerszint feletti magasság 639 méter. Először 1567-ben emlegetik az írások, KENOS néven. A falu nevének magyarázataként több változat is számba jön. Egy monda szerint a bágyi várat lakó, egykori Sándor úr a bűnösöket a kénosi hegyen kínoztatta. A monda másik változata szerint a lókodi lókertre szemet vető lókötőket kínozták itt. De a közeli kénbányának létéből is származtatják a település nevét. A nyelvészeti adat sem elhanyagolható: Kynus személynevet 1211-ben jegyeztek fel. Szóba jön a tatárjárás idejéből való kaszatömlöc is. A Veresmart nevű magaslaton börtön volt valamikor, és e helyen ítélkeztek is, ott fejezték le az elítélteket. 1631-ben a templom körül építendő várfalról van szó az írásokban. Ebből lehet következtetni, hogy már korábbról van temploma a településnek. 1762-ben építenek a középkori templomhoz kőtornyot. A templom és a torony jelenleg külön épületegyüttest képez, ami szintén középkori eredetére enged következtetni. A templom belső jellegzetességei a festett padelők, amelyeket Nyitrainé Deák Berta festett az ’50-es években. A falu egykori katolikus lakói a reformáció után mind unitáriusok. A reformáció elterjedésével fejlődnek a falusi iskolák is. 1651-ben Kénosnak van mestere (tanítója), igaz, nevét nem tudjuk. Az első név szerint is ismert tanító Ádámosi Tamás, aki 1744–1756 között végezte népnevelő, tanító feladatát. Kénosban is láthatjuk a szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlatot. A székely házak itt is csonka nyeregtetővel készültek. Az első világháborús emlékmű az unitárius templom mellett kapott helyet. A II. világháború is követelt hét áldozatot Kénosból, ezeknek a hősöknek a nevét márványtábla őrzi a templomban. Bár a falu dombos határa nem a legjobb termőképességű, a szélvédett völgy kedvez a gyümölcstermesztésnek.
A szeptember 6-i műsorban Pál Ilona visszatelepült, Mózes Jolán szörp- és lekvárkészítő, Gál Attila méhész, Mózes Levente sajtkészítő, Fóris Árpád beondozó és Fóris Béla gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2019 május 5-i műsor ismétlése!
