Játsszuk azt, hogy Alma… – a kassai színház vendégjátéka Sepsiszentgyörgyön
Gustav Klimt, Oscar Kokoschka, Gustav Mahler, Walter Gropius, Franz Werfel. Két festő, egy zeneszerző, egy építész és egy író. Mi a közös bennünk, azon kívül, hogy mindannyian a századfordulón, német nyelvterületen éltek és alkottak? A válasz: Alma Maria Schindler, később Alma Mahler, majd Alma Mahler-Gropius, végül Alma Mahler-Werfel. Röviden csak: Alma. Aki bár maga is festett, szobrászkodott és zenét írt, a századforduló Bécsében mégis múzsaként, szeretőként és feleségként tudta csak megvalósítani önmagát.
A híres femme fatal önéletrajzi visszaemlékezéseit Nagy András drámaíró öntötte monodrámába. Ebből pedig Kántor Kata táncos koreográfus készített egy majd két órás előadást játsszuk azt, hogy Alma címmel. A produkció a címével ellentétben egy pillanatig sem játék. A színházat meghazudtoló őszinteségről szól: kegyetlen őszinteségről önmagunkkal, azaz a bennünk élő Alma Mahlerrel szemben.
A nem mindennapi alakítás a kassai Thália színház művészéhez, Varga Lívia nevéhez köthető. Őt kérdezte Várkonyi Eszter a KULTÚRPRESSZÓ műsorban.
