• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR5.0959 RON
  • USD4.2958 RON
  • GBP5.8854 RON
  • HUF1.3380 RON

Irodalmárok az állambiztonsági múlt árnyékában

Megkezdte munkáját, az önszerveződés fázisában az a történészekből és irodalomtörténészekből álló kutatócsoport, amely az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására vállalkozik. A kutatás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szakmai együttműködésével zajlik, és Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács levéltárában őrzött iratok feldolgozására is kiterjed. A felkért bizottság munkáját Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója koordinálja. A csoport tagjai Benkő Levente, Fodor János, Főcze János és Jánosi Csongor történészek, valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A szakmai védnöki feladatot Csendes László, a CNSAS tagja látja el. A múltfeltárást a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány kezdeményezte, miután 2024 júliusában nyilvánosságra került Méhes György Szekuritátéval való együttműködése. Méhes Györgyöt először 1953-ban szervezték be, kényszer hatására, 1956-ban a Szekuritáté úgy ítélte meg, hogy nem szállított fontos információkat, és elengedték. A következő majdnem húsz évben megfigyelték, 1974-ben azonban reaktiválták. Az Átlátszó Erdély a Szekuritáté iratai alapján arra a következtetésre jutott, hogy amikor 1974-ben Méhes kérelmezte, hogy turistaként ellátogasson Kelet-Németországba, felajánlották neki, hogy ha a továbbiakban jelenteni fog, akkor megkapja az útlevelet, és ő ezt elfogadta. Méhesnek több mint száz jelentése maradt fenn, és ezek között több olyan is van, amely a célszemélyekre nézve terhelő információkat tartalmazott. Ez tekinthető a mostani kutatás előzményének, annál is inkább, mert a „megrendelő” alapítvány és annak finanszírozója nem függetleníthető a Méhes-ügytől. A mai Naprakészben nem konkrétan erről az ügyről lesz szó, hanem a múltfeltárások értelméről és határairól, valamint arról, hogy mit kezdhet egy közösség azzal a tudással, amely évtizedekkel később, töredékes iratokból és személyes sorsokon keresztül válik hozzáférhetővé. Arra keressük a választ, hogy miként lehet – és miként érdemes – beszélni az erdélyi magyar értelmiség állambiztonsági érintettségéről: történeti, morális és közösségi szempontból egyaránt.

Bandi István, a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója a Naprakész vendége.