HOMORÓDALMÁS – Ahol éltetik az ősök hagyatékát (II. rész)
A 2020 július 12-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Homoródalmást mutatjuk be. A település községközpont. Homoródalmás néven 1609-ben említi először egy kiváltságlevél, a hét kisfalu: Almás, Kakod, Benesfalva, Varjas, Benczőfalva, Czikefalva és Ipacs összeolvadásából kialakult mai települést. Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett. A faluban több nemesi család lakott az évszázadok során. Gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés. Az égetett meszet elvitték szekéren a Nyárádmentére, Mezőségre, Küküllők vidékére, ahol az égetett meszet gabonára cserélték. Ezenkívül jelentős volt az erdőkitermelés, a sajt- és túrókészítés. A Homoródalmásra látogatót gyönyörű környéken látható természeti szépségek fogadják, illetve minden évszakban kellemes gyalogtúrák, kirándulások szervezésének kitűnő lehetőségei. A Vargyas szurdokvölgy az Almási barlangrendszerrel mintegy 800 hektáros területe természetvédelmi, tájvédelmi körzet. Nagyon sok neves emberrel büszkélkedhetnek az itt élők. Ma is szeretettel gondolnak Almási Gergely Mihály unitárius egyházi íróra, püspökre, Zoltán Sándor unitárius lelkészre, egyházi íróra, Péterfy Emilia tanítóra, íróra, tankönyvíróra és Szabó Gyula regényíróra is.
A július 12-i műsorban Csete Árpád unitárius lelkész, Felszegi Réka iskolaigazgató, Sándor Emma (81) háziasszony, Sándor kálmán Huba sajtmester és Sorbán György (75) gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2020 április 26-i műsor ismétlése!
