Hatalomgyakorlás a jog betűi mögött
Az Alkotmánybíróság kétszeri halasztás után tegnap formai okok miatt elfogadta a Legfelsőbb Bíróság alkotmányossági kifogását a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban. A taláros testület közleményéből az derült ki, hogy a törvény formai, nem pedig tartalmi okokból bukta el az alkotmányossági normakontrollt. A dokumentum szerint a kormány az Alkotmány több előírását is megsértette azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírák és ügyészek nyugdíjreformjáról szóló törvénytervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezet teljes egészében alkotmányellenes.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz. Erről beszélgetünk a Naprakészben. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és Cseke Péter újságíró segít tisztábban látni.
