Három évszázad tanúja: különleges tölgyet óvnak Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhelyen felmérték a város egyik legértékesebb természeti kincsét, egy közel 300 éves kocsányos tölgy egészségi állapotát.
A kezdeményezést László Mátyás indította el, aki szakembereket hívott a fa vizsgálatára. A felmérés során egy úgynevezett Fakopp-vizsgálatot végeztek, amely kimutatta, hogy a fa jelentős mértékben odvasodik, de állapota még megőrizhető. A szakemberek eltávolították a száraz ágakat, megtisztították a sérült részeket, és speciális tartókötéllel erősítették meg a koronát, hogy csökkentsék a viharok okozta ágtörések kockázatát.
A városvezetés hosszú távon is figyelemmel kívánja kísérni a tölgy állapotát, és tervezi egy ismertető tábla kihelyezését, amely bemutatja a fa történetét és jelentőségét. A későbbiekben akár el is keríthetik a területet. A tölgy nemcsak természeti, hanem kulturális értéket is képvisel, ezért fontos megőrizni a jövő generációi számára.
László Mátyás a Székelyudvarhely polgármesteri hivatalának zöldövezet-karbantartásért felelős munkatársa, tájépítész mérnök.
Szabó Loránd favizsgáló és faápoló szakmérnök a székelyudvarhelyi, körülbelül 300 éves kocsányos tölgy vizsgálatáról és állapotáról tájékoztatott.
Elmondta, hogy egy idős fa korát többféle módszerrel lehet megbecsülni. Az egyik lehetőség az évgyűrűk vizsgálata, amikor egy speciális fúróval mintát vesznek a törzsből, és az évgyűrűk alapján meghatározzák a fa korát. Emellett léteznek olyan számítógépes programok is, amelyek a fafaj, a törzs átmérője, a növekedési erély és az élőhely minősége alapján becslik meg az életkort. A vizsgált tölgy esetében ezek a módszerek nagyjából 250–300 éves kort valószínűsítettek.
A szakember részletesen ismertette a Fakopp-vizsgálat működését is. Ez egy korszerű, magyar fejlesztésű műszer, amely a fa belső állapotáról ad képet. A vizsgálat során kiderült, hogy a tölgy belsejében jelentős méretű odú található, és a törzs belső részének mintegy 70–80 százaléka korhadt vagy üreges. Ennek ellenére a fa még mindig jó állapotú, lombkoronája fejlett és életképes.
A vizsgálat eredményei alapján a szakemberek nem a fa erőteljes visszavágása mellett döntöttek, hanem olyan beavatkozásokat végeztek, amelyek a biztonságot szolgálják, miközben megőrzik a fa természetes formáját. A szakember szerint a jövőben szükség lehet bizonyos korrekciós metszésekre, de jelenleg a fa állapota lehetővé teszi, hogy minimális beavatkozással őrizzék meg.
A beszélgetés során szó esett a városi fákat érő veszélyekről is. Szabol Loránd szerint nem elsősorban a légszennyezés jelenti a legnagyobb problémát, hanem az emberi tevékenységek, például az építkezések és a közművesítési munkálatok. Ilyenkor gyakran megsérül a gyökérzet, ami hosszú távon a fa egészségi állapotának romlásához vezethet. Hasonlóan károsak a szakszerűtlen, túlzott visszavágások is, amelyek gyengítik a fát és növelik a fertőzések kockázatát.
A szakember a kártevőkről is beszélt, kiemelve például a vadgesztenye-aknázómolyt, amely jelentős károkat okoz a városi vadgesztenyékben. A klímaváltozás következtében újabb kártevők jelennek meg, amelyek komoly kihívást jelentenek a fák számára. A védekezés egyik korszerű módja a törzsinjektálás, amikor a növényvédő szert közvetlenül a fa szállítórendszerébe juttatják, így az eljut a levelekhez és hatékonyabban fejti ki a hatását.
Végül Szabol Loránd arról is beszélt, hogy Erdélyben még ma is számos értékes, több száz éves fa található kastélyparkokban, arborétumokban és történelmi helyszíneken. Személyes elköteleződése gyermekkorából ered, amikor sok időt töltött a természetben, majd egyetemi tanulmányai során mélyült el a fák világában. Úgy véli, hogy az idős fák nemcsak természeti értéket képviselnek, hanem fontos szerepet játszanak az emberi életminőség javításában is: oxigént termelnek, hűtik a környezetet, megkötik a szennyező anyagokat és élőhelyet biztosítanak számos élőlény számára. Reményei szerint a hasonló vizsgálatok és beszélgetések hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek jobban megbecsüljék és megóvják ezeket a pótolhatatlan természeti örökségeket.
Szabó Loránd favizsgáló, faápoló szakmérnök.
