GAZDAÉLET – Sebestyén S, Lénárd A, Török J, Szakács Gy.
A 2015 február 24-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A több tehenet tartó farmerek kénytelenek a feldolgozónak adni a tejet. Sebestyén Sándor csíkcsicsói állattenyésztővel beszélgetünk. Hazai komlóból készül az Igazi Csíki sör. Maros megyében van hagyománya a komlótermesztésnek. Lénárd Andrással készült interjúnk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Eredményesen lehet termeszteni a fekete ribizlit Hargita megyében. Török Jenő mérnök, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója válaszol kérdéseinkre. Sikertörténetünkben Szakács Gyula csíkszentmiklósi asztalost ismerhetik meg. Méhészkedő hallgatóinkat a márciusi tennivalókra emlékeztetjük. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Az adócsalás és az illegális konkurencia visszaszorítását tűzte ki célul a mezőgazdasági minisztérium az új termelői igazolvány bevezetésével. A tervezet alapján a polgármesteri hivatalok által kibocsátott engedélyeket ellenjegyzik a községi, megyei, országos szakmai szervezetek, egyesületek is, így kizárható lesz, hogy aki öt hektáron termel, ötven vagy ötszáz hektárnak megfelelő terménymennyiséget forgalmazzon. A jogszabály tervezetében szerepel, hogy a termelőnek az igazolvány mellett rendelkeznie kell egy termelői füzettel is, amely „elkíséri” az árut a szállítás egész ideje alatt, akár kis-, akár nagykereskedelmi hálózatban értékesítik. A tervezetben szerepel, hogy az országban működő 400 városi és 100 vidéki piac, illetve 700 időszakos vidéki elárusítóhely – akár önkormányzati, akár magántulajdonban van – köteles helyet biztosítani az igazolásokkal rendelkező termelőknek, s ennek felülete a teljes piaci felületnek legalább 20 százalékát kell kitegye. A jogszabály tervezete ugyanakkor 1.000 és 5.000 lej közötti bírságok kiszabását és a szállított termény elkobzását is kilátásba helyezi azon termelők esetében, akik a kormányhatározatban foglaltak ellen vétenek. A piacok adminisztrációit 10 és 50 ezer lej között bírságolhatják, ha nem tesznek eleget a törvényes előírásoknak. (Krónika/Gazdaélet)
A napokban jelent meg a szakminisztérium honlapján az a jegyzék, amely tartalmazza azokat a településeket, amelyek a 2014-2020-as időszakban uniós pénzalapokat hívhatnak le gyümölcsfarmok létesítése, illetve a már meglevők frissítése, korszerűsítése céljából. Nem kapott olyan besorolást, hogy pályázhasson Szászrégen, Bátos, Mezőkölpény, sem Apold, holott itt most is több száz hektáros gyümölcsfaültetvények vannak. Felkerült a jegyzékre Marosvécs, Magyaró, Vécke, ahol nincs hagyománya az almatermesztésnek. Arról nem beszélve, hogy szinte nevetséges, hogy gyümölcsfaültetvények létrehozására pályázhat Parajd, Székelyudvarhely, s más hegyvidéki települések is – mondta Dorin Florea Marosvásárhely polgármestere, aki hivatalos átiratban kérte, hogy vizsgálják felül a jegyzéket, és adjanak sikeres besorolást biztosító pontszámot a nagy hagyományokkal rendelkező Maros megyei gyümölcstermesztő vidékeknek is. (Vásárhelyi Hírlap/Gazdaélet)
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) figyelmezteti azokat a gazdákat, akik termőterületükből életjáradék megszerzéséért eladtak, vagy bérbe adtak földeket, hogy a járadék 2014-es évre érvényes összegét csak akkor kaphatják meg, ha életjáradék könyvecskéjüket láttamoztatták. A könyvecskék láttamozása március elsején kezdődik az APIA megyei kirendeltségeinél. A láttamozáshoz az utolsó határidő augusztus 31., ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, jobb ha nem késlekednek vele, ugyanis a kifizetés egy összegben ugyan, de általában több szakaszban történik, s természetesen azok kerülnek előbb sorra, akik már láttamoztatták könyvüket. (szekelyhon.ro)
Az élelmiszerek felíratozásában tilos a székelyekre vonatkozó jelszavak használata, legalábbis így vélekedik a Kovászna megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője. Mircea Diacon szerint egy székelyudvarhelyi céget felszólítottak, hogy cserélje ki húskészítményének címkéjén található „Gust Secuiesc” jelmondatot. Hogy pontosan mit kifogásoltak ebben a jelmondatban, Mircea Diacon kifejtette: nem létezik olyan, hogy „székely ízek”, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC, vagy székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata – mondta a fogyasztóvédő. A székelyudvarhelyi céget lejárt szavatosságú élelmiszer miatt bírságolták meg 2.000 lejre, a cég önszántából kicserélte a készítményei címkéit. Ha ezt nem tette volna meg, büntetést kapott volna, mondta Mircea Diacon. Egy hazai nagy áruházlánc egyébként 2009 óta használja termékein a „Gusturi românesti” megnevezést. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Az unió gazdaságainak közel egyharmada, 31,5 százaléka Romániában található. A statisztikai számokból az is kitűnik, hogy a jogi személyiség nélküli gazdaságok átlagmérete mindössze 2,02 hektár, a jogi személyiséggel bíró vállalkozások, cégek átlagmérete 207,5 hektár. Nálunk a mezőgazdasági terület szerkezetének 63 százaléka szántó, 33,7 százaléka kaszáló és legelő, 2,3 százaléka gyümölcsös, szőlős és 1,2 százaléka családi kert. A növénytermesztésben a szemes kukoricánál és a napraforgónál Románia az első helyen áll, az ezen kultúrákkal bevetett összterület közel egynegyede nálunk található, búzánál pedig Franciaország, Németország, Lengyelország ás Spanyolország mögött Románia az ötödik. Az állattenyésztési ágazatokban a juhoknál az uniós összlétszám alapján Románia a negyedik helyen áll, a sertéseknél a kilencedik, szarvasmarhánál pedig a tizedik. (Háromszék/Gazdaélet)
A Klaszterminősítések Európai Titkársága bronzminősítéssel jutalmazta a sepsiszentgyörgyi székhelyű AgroFood regionális klasztert. A több mint félszáz céget, oktatási és kutatási intézményt, illetve önkormányzatot tömörítő szerveződés a harmadik klaszter, amely megkapja az elismerést a berlini székhelyű titkárságtól. Az egységes kritériumrendszer alapján meg¬ítélt minősítés a klaszter menedzsmenttevékenységét ismeri el, két évig lehet használni, elsősorban a promóciós tevékenységben, de a gazdaságfejlesztő prog¬ramokban való részvételt, az európai forrásokhoz való hoz¬záférést is jelentősen segíti. A 2010-ben elindított minősítési rendszerben eddig közel hétszáz európai klaszter nyerte el a címet, hét ezüst- és 47 arany¬minősítést is kiosztottak. A középrégióban szerveződött, de sepsiszentgyörgyi székhelyű klaszterek közül eddig a Green Energy és a ProWood kapta meg a bronzminősítést, országos szinten csupán 13 szerveződés büszkélkedhet az elismeréssel. Az AgroFood klaszter, ahogy neve is jelzi, az élelmiszeriparban érdekelt szereplőket tömöríti: a mezőgazdasági termelőktől a feldolgozókon át az egész értéklánc működéséért felelő hivatalok, oktatási és kutatóintézmények, illetve érdekelt önkormányzatok bevonásával. (Háromszék/Gazdaélet)
Az elmúlt hétvégén tisztújító közgyűlést tartott a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete. Egyben megalakulásuk 25. és a jogi személyi státus megszerzésének 15. évfordulóját is ünnepelték. A meghívottak és a tagság a szervezet 25 éves tevékenységének kiértékelése mellett tudomást szerezhetett a jövő terveiről is. (Gazdaélet)
Idén XIII. alkalommal szervezik meg a Nyárádszeredai Kertésznapokat. A február 28-án, reggel 9 órakor kezdődő rendezvényen termékbemutató, vásár, magbörze és könyvstand is várja az érdeklődőket. A hazai és magyarországi cégek, vállalkozók mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai tagozatának diákjai, valamint a Sapientia EMTE kertészmérnök-szakos diákjai is bemutatkoznak. (Gazdaélet)
Idén 19. alkalommal szervezik meg Balavásárán a hagyományos nemzetközi borversenyt. A Kis-Küküllő Menti Hegyközségek és a Kis-Küküllő Borlovagrend szervezésében zajló borversenyre március 4-e és 7-e között kerül sor a Romantik vendéglőben. (Gazdaélet)
Piaci árak Marosvásárhelyről:
Az akácméz kilója 27 és 30 lej, a vegyes mézzé 20 és 22 lej, a káposzta és a burgonya kilója 1 lej és 1 lej 50 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója 10 és 11 lej. A kápia kilója 9 és 10 lej, a töltenivaló paprikáé 5 lej és 6 lej, a paradicsomé 5 lej és 7 lej, az uborkáé 3 lej és 4 lej, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 és 12 lejt kérnek. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony kötése 1 lej, a cékla kilója 4 lej, a jégcsapreteké és a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 1 lej és 1 lej 50 baniért vásárolhatjuk meg. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 6 és 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 55 bani. Egy fej saláta 2 lej 50 bani és 3 lej. Az alma kilója 1 lej 80 bani és 3 lej, a körtéé 4 lej 50 bani és 5 lej, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 6 lej és 8 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Honnan szerzi be a komlót a csíkszentsimoni sörgyár?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 március 2-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
