GAZDAÉLET

A 2014 október 21-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A hétvégén első alkalommal szervezték meg a mezőgazdasági kiállítást Ákosfalván. Erről hallhatnak összeállítást. Majd az október közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Az idei méztermeléssel nem dicsekednek a méhészek, a kesergésre azonban nincs idejük. Bara Csilla Mária csíkpálfalvi méhésszel beszélgetünk. Sikertörténetünkben dr. Antal Lilla csíkjenőfalvi állatorvost ismerhetik meg, aki fiatal kora ellenére bizonyított a szakmában. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

A karcfalvi és a pottyandi eset után egy harmadik helyen is kéknyelv-betegség gyanúja merült fel Csíkszéken. Az egyik csíkszentmihályi gazdaságban tartott állatnál észlelték a tüneteket, a jószágtól vett vérmintát elküldték a jászvásári laboratóriumba. A gócpontok húsz kilométeres körzetében karantént vezettek be, tilos az állatok mozgása, legeltetése, hordozása. Az emberre nem jelent veszélyt a betegség, az állatok húsa és teje egyaránt fogyasztható. A gazdák az istállók fertőtlenítésével, az állatok rovartalanítóval való lekezelésével védekezhetnek a betegség ellen. A kéknyelv-betegség megjelenése miatt Hargita megyében elhalasztották az őszi gazdanap- és állatvásár-sorozat következő rendezvényeit. (Dobos László)

Brassó megyében is megjelent a kéknyelv-betegség. A betegség szúnyogcsípéssel terjed, juhok, szarvasmarhák és kecskék kapják meg a kórt. Eddig hat fertőzéses esetet azonosítottak Brassó, Szászmagyarós, Apáca, Szászvolkány, Garat és Zsiberk településeken. Brassó megyében újabb 6 lehetséges fertőzési gócpontot tartanak nyilván. Ezek Pürkerec, Keresztvár, Felsőkomána, Sáros, Sárkány és Fogaras. Az elmúlt két hónapban Romániában 26 megye 254 településén mintegy 1.900 szarvasmarha fertőződött meg. (Gazdaélet)

Két Maros megyei gazdaságban is kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegséget az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság laboratóriuma. Az érintett erdőidecsi és erkedi gazdaságok 20 kilométeres körzetében karantént rendeltek el. A betegség jelenlétét nyolc szarvasmarhán mutatták ki. A helybéli lakosok aggódnak a járvány megjelenése miatt, de arra számítanak, hogy a hőmérséklet csökkenésével elpusztulnak a betegséget terjesztő szúnyogok. A szakemberek szerint amennyiben hét napon keresztül az átlaghőmérséklet 10 fok alá csökken, a betegség terjedése megállítható a jelenleg érvényben lévő intézkedések hatására. (Krónika/Gazdaélet)

Területalapú támogatást ezentúl csak az a gazda igényelhet, aki a területet mezőgazdasági célból megműveli, vagyis aktív gazdának számít. Elesik a támogatástól az, aki csupán letakarítja a területét, de nem műveli meg. Szántóföld esetében egyértelmű, hogy valamilyen haszonnövényt ültetnek bele, és ezért támogatás jár, de a kaszálók és legelők esetében a gazdának bizonyítania kell, hogy saját vagy más, például a szomszéd állatai számára hasznosítják a területet. Az új módosítások szerint az a gazda is kaphat támogatást, aki ugyan nem rendelkezik állattal, de bizonyítani tudja, hogy a füvet, szénát megtermelte és eladta. Fontos tudni azt is, hogy nem a terület tulajdonosa, hanem a megművelője jogosult a támogatásra, a föld bérlésére vonatkozó szerződést azonban a támogatás igénylésekor be kell mutatni a Kifizetési ügynökségnél. (Gazdaélet)

A kormány elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében az állam támogatásban részesíti a méhészeket, a május-július közötti esős periódusban elszenvedett veszteségek enyhítésére – közölte Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár. A támogatásra fordított pénzkeret több mint 4,13 millió lej, amelyből a 75-nél kevesebb méhcsaláddal rendelkező gazdák kaptáronként legtöbb 4 lejt, a 75-nél több méhcsaláddal rendelkezők pedig 7,5 lejt kaphatnak. A jogosultsági feltételeknek eleget tevő méhészek november 3-áig tehetik le igénylési kérelmüket a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál, a támogatások kifizetése december 2-ától kezdődik. (Krónika)

A statisztikák szerint Romániában több medve él, mint a többi európai országban összesen. A törvény értelmében a nemrég elkezdődött medvevadászati idényben országos szinten 550 medvét lőhetnek ki a vadásztársulatok, amelyből 77 medve lőhető ki idényen kívül, indokolt esetben, egyedi minisztériumi engedéllyel. Domokos Csaba biológus, a Milvus munkatársa, akinek kutatási területe a barnamedve, elmondta, hogy van, amikor ténylegesen szükséges egy-egy példány kilövése, de az esetek nagy részében ez nem indokolt. Legtöbbször a vadkárokra hivatkozva igényelnek kilövési engedélyt, viszont az állatokat mégsem ott lövik ki, ahol a károk keletkeztek, hanem az erdőben, viszonylag távol a településektől, és nyilván a legértékesebb trófeákat, a nagy hímeket, amelyeknek az értéke 5-10 ezer euró körül mozog. A szakember szerint a másik indoklás – miszerint a populációt szinten kell tartani – mondvacsinált. A nagy medvék gyakran megölik azokat a bocsokat, amelyek nem az övék, hogy aztán a nősténnyel párosodjanak. (Központ/Gazdaélet)

A veszélyes medvék kilövését kéri a háromszéki prefektus. Marius Popică szerint szét kellene választani a védett vadak kilövési kvótáját és az emberre és környezetére veszélyt jelentő egyedek kilövésére adott engedélyt. A háromszéki kormánybiztos szerint a vadászok a trófeának számító vadakat lövik ki a kvótán belül, a falvakban garázdálkodó medvék általában vadászati szempontból nem képviselnek értéket, ezért szeretnék, ha módosítanák a jogszabályt, hogy kvótán kívül lehessen kilőni a veszélyes vadakat. Jelenleg a helyi önkormányzatok összesítik a lakossági panaszokat, azt továbbítják a prefektúrára, a kormányhivatal pedig a környezetvédelmi minisztériumtól kér jóváhagyást a kilövésre. Kovászna megye 37 medve, ugyanannyi farkas és 38 vadmacska kilövésére kapott engedélyt. Eddigi jelentések szerint, a legnagyobb gondok Kovásznán, Bodokon és Katrosán vannak, de Kommandón a napokban egy panzióba tört be a medve. Míg a kisgyerek a tetőtérben játszott, a földszinten a mackó dézsmálta a lekvárt. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)

Tavasztól 150-200 oldalas iratcsomót juttatott el a Katrosa Vadászegyesület a minisztériumba, felsorolva azokat a településeket ahol gondjaik vannak a nagyvadakkal. Ezek között található Torja, Csernáton, Kézdikővár, Kézdiszentlélek, Esz¬telnek, Kézdiszentkereszt, Zágon, Borosnyó és Kovászna. Az állatvédők pró¬bálják bebizonyítani, hogy a medve Romániában kiveszőfélben van, holott ez óriási hazugság, az Európai Unió tagországai közül nálunk él a legnagyobb medvepopuláció – vélekedik Kis Attila a vadászegyesület elnöke. A Katrosa egyesület hat vadászterületen, szűk nyolcvanezer hektáron gazdálkodik. Tavalyra öt, idénre hat medvére kapott kilövési engedélyt, ami egy-egy medvét jelent területenként. A megyében és főleg Felső-Háromszéken az utóbbi években több ezer hektár kukoricát vetettek a gazdák, ez vonzza a nagyvadakat. A villanypásztorral körülvett kukoricásban 10-15 százalékos a kár, míg a többi parcellákon fordított az arány. (Gazdaélet)

A medvekárok gyakorisága és mértéke megnőtt Maros megyében is, és ennek az lehet az oka, hogy idén nagyon gyenge a tölgymakk- és a bükkmakktermés. A Makfalvától 8 km-re fekvő Szolokmán gyakoriak a medvetámadások. Idén több disznót öltek meg, tönkretették a kukorica parcellákat, a diófákat, a kerítéseket, és minden gyümölcsöt megdézsmáltak, amihez hozzáfértek. A faluban rengeteg a medve és nagyon bátrak. „Nem félnek sem tűztől, sem, kutyától, sem embertől. Az emberek félnek, nagy a baj, tarthatatlan ez az állapot, ha így megy tovább, ez emberáldozatot is fog követelni” – osztja meg aggodalmait Dániel Sándor szolokmai lakos. (Központ/Gazdaélet)

Kisgazdáknak nyújt állami támogatást a de minimis program, melynek keretében üszővásárlásra kaphatnak állatonként 5000 lejt a gazdálkodók. A támogatás maximum 10 üszőre jár, melyet decemberben folyósítanak. A leadási határidő november 10. A Székelyföldi Piros-Tarka Tenyésztők Egyesülete szorgalmazza a piros-tarka szarvasmarhák genetikai állományának javítását, ehhez kiváló segítség ez a kormányprogram, hisz több mint nyolc éve nem volt ilyen jellegű támogatás Romániában. A Székelyföldi Piros-Tarka Tenyésztők Egyesülete a napokban gazdatalálkozókat tart, hogy informálja az érdeklődőket. Ma este 7 órától Csíkdánfalván a Vendégháznál, holnap este 6 órakor Gyergyóditróban a Művelődési háznál, este 8 órakor pedig Gyergyóújfaluban a Kultúrotthonban lesz gazdatalálkozó. Pénteken, október 24-én este 6 órától Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumba, este 8 órától Fenyéden a Polgármesteri hivatalba várják a gazdákat. (Közlemény)

Vasárnap, október 26-án második alkalommal szervezik meg a Gyergyóremetei Gazdanapot. Az eseményt a gyergyóremetei önkormányzat valamint a Gyergyóremetei Földtulajdonosok Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi és Fejlesztési Szövetsége szervezi. A résztvevők az állatszemle mellett szénásszekérrakó versenyt, hagyományos kézi fejő versenyt és a lovak erőpróbáját is végignézhetik. Ugyanakkor a mezőgazdaság jövője címmel Haschi András tart előadást. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Az akácméz kilója 27 és 30 lej, a vegyes mézzé 20 és 22 lej, a káposzta és a burgonya kilója 1 lej és 2 lej, a fehér hagymáé 2 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója 12 lej. A kápia és a paradicsompaprika kilója 6 lej és 7 lej, a töltenivaló paprikáé 2 lej 50 bani és 4 lej, a paradicsomé 4 lej 50 bani és 6 lej, az uborkáé 2 lej és 3 lej, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 és 12 lejt kérnek. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony kötése 1 lej, a cékla kilója 3 lej, a jégcsapreteké és a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 1 és 2 lej 50 baniért vásárolhatjuk meg. A tejes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 7 lej, a karfiolé 4 és 5 lej, a tojás darabja ezen a héten 50 bani. Egy fej saláta 2 lej 50 bani és 3 lej, a padlizsán kilóját 2 és 3 lejért kínálják. Az alma kilója 2 lej és 3 lej 50 bani, a körtéé 3 lej és 5 lej 50 bani, a birsalma kilója 7 lej, a szilváé 3 és 4 lej, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 2 lej 50 bani és 5 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej. (Dobos Levente-Szilveszter)

Játékunk kérdése:

Hány méhcsaláddal vándoroltak idén a csíkpálfalvi Bara Csilla Máriáék?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2014 október 27-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro