GAZDAÉLET

A 2013 május 7-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A viszonteladók rontják az őstermelők piacát, így nagyon kevés haszonnal tudnak termelni. Balázs Ferenc magyarpéterfalvi zöldségtermesztőt kérdezzük. Ezt követően kapcsoljuk a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központot, ahonnan jövő keddig érvényes agro-meteorológiai előrejelzést hallhatnak. Majd a május elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos praktikákkal szolgálunk. Egyre nehezebb az ürmösi gazdálkodóknak. Rövid időn belül parlagon hevernek majd a földek, ha nem jön változás. Bódi Béla gazdálkodóval, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági referensével beszélgetünk. A hétvégén a kiránduló idő ellenére nagyon sok fiatal és idős, helybeli és elszármazott vett részt Havadtőn azon a kalákán, amelynek célja a XIX. századi homokkőből készült sírkövek kiemelése és helyreállítása volt. Riportunk a helyszínen készült. Háromnegyed egy körül lesz nyereményjáték, majd marosvásárhelyi és szászrégeni piaci árakat ismertetünk. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

Az 1990 és 2011 közötti időszakban Romániában több mint 366.000 hektárnyi erdőt döntöttek le, több mint 80 millió köbméter fát törvénytelenül vágtak ki. Lucia Varga erdészeti miniszter is arról számolt be, hogy az ország gazdaságát ötmillió euróval károsította a törvénytelen fakitermelés, a Romsilva erdészeti igazgatóság tűzifáért kért 70 eurós köbméterenkénti átlagárával számolva. A Gândul szerint a famaffia azonban valószínűleg ennek az összegnek a kétszeresét is kereste az illegális fakitermelésen, hiszen a fa nagy részét külföldön értékesítették, rönk vagy fűrészáru formájában 100-150 euróért köbméterét. Ilyen bevételekkel pedig – teszik hozzá – a famaffia tulajdonképpen érinthetetlen, minden szinten cinkosaik és védelmezőik vannak: a helyi önkormányzatok képviselői, a dekoncentrált hivatalok ellenőrző szervei, ügyészek, bírók, politikusok, miniszterek. (Gândul/Krónika)

Az elmúlt ötven év alatt az európai zöldség- és gyümölcsfajták nyolcvan százaléka tűnt el. Ilyen tekintetben az európai trend Romániát sem kerülte el, az ország uniós csatlakozását követően teret nyertek a hibridek, és háttérbe szorultak a tájfajta vetőmagok. Jelentős veszteség érte a hagyományos tájfajta kukoricaféléket, a burgonyát és a paszulyt is. 2000 előtt nyolc tájfajta törökbúzát termeltek az ország 399 településen – nyolcszáz méter tengerszint fölötti magasságban -, de 2008-ban Suceava megyében már csak három hagyományos fajtát tudtak azonosítani, míg Mármarosban és az Érchegységben csak egyetlen fajtát lehetett feltérképezni. (7 határ)

Egy tanulmány adatai szerint Mármaros és Szatmár környékén 100 féle paszuly termesztésére emlékeznek az ott lakók, de 2008-ra már csak 13 paszulyfélét tudtak begyűjteni erről a vidékről a suceavai génadatbank munkatársai. A génbankban 403 növényfaj 17 704 mintáját őrzik. A hagyományos vetőmagok hanyatlása már a kollektivizálás alatt megkezdődött, és ez 1989, illetve 2007 után csak felgyorsult. A hagyományos fajták leginkább azokon a településeken maradt meg, ahol nem volt kollektivizálás. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy főként a háztáji gazdaságokban, a kisebb területeken őrizték meg a tájfajtákat. A nagyobb, ipari méretű területeken már a bőtermőket vetik, ültetik. (7 határ)

A fiatal gazdák vidéken való letelepedését támogató pályázatot legközelebb jövő év közepén írják ki – jelentette be Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Mivel jelenleg még kidolgozás alatt áll a 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program, ezért az idén nem lesz kiírás. A fiatal gazdák vidéken való letelepedését támogató program népszerű volt, és az elmúlt időszakban a rendelkezésre álló összeg háromszorosára nyújtottak be projekteket fiatalok. A mezőgazdasági tárcavezető szerint a 2014-es első kiírás alkalmával már 40-70 ezer euró közötti összeg lehet egy pályázat támogatása. (7 határ)

Hagyományos termékként védetné le a kormány a miccset az Európai Bizottságnál, ellenkező esetben egy június elsején életbe lépő EU-s direktíva miatt nem lehetne az eddigi recept alapján elkészíteni a hústerméket. A kabinet már benyújtotta a bizottságnál az erre vonatkozó hivatalos igénylést, amelyet az Országos Húsipari Szövetség (ARC) állított össze. Az unió júniustól betiltja a szódabikarbóna ipari felhasználását élelmiszerekben, emellett bizonyos fajta antioxidánsokat és tartósítószereket is tiltólistára tesz a húsfeldolgozók számára. (Gazdaélet)

Versenykorlátozó intézkedések miatt aggódnak azok a hazai konzervgyárak, melyek termékeit a romániai szupermarketekben árusítják – hívta fel a figyelmet közleményében a Romconserv érdekképviseleti szervezet. Aurel Tănase, a konzervgyártók országos szövetségének elnöke szerint az üzletláncok polcain árusított külföldi termékeket rendszerint előnyben részesítik. Például egy 2 lejért felvásárolt hazai termék ára különböző díjak miatt 50 százalékkal emelkedik, míg a külföldi áruk a hozzáadott díjakat követően csupán 20 százalékkal drágábban kerülnek a polcokra. „Oda jutottunk sajnos, hogy a romániai élelmiszer-ipari cégeknek lassan nem éri meg, hogy együttműködjenek a nagy üzletláncokkal, mivel gyakorlatilag saját magunkat zárjuk ki a piacról” – tette hozzá a konzervgyártók szövetségének elnöke. Aurel Tănase elmondta, jelenleg 69 romániai cég összesen 166.000 tonna zöldség- és gyümölcskonzervet forgalmaz az országban. (Krónika)

Bajban vannak a piaci árusok is. Az országban árusított zöldségek kétharmada külföldről származik, pedig a legfrissebb felmérések szerint az ország ötödik helyen áll Európában a megművelhető mezőgazdasági területek szempontjából, hívta fel a figyelmet Vlad Gheorghe gazdasági szakértő. A romániai zöldség drágább, mint a külföldről behozott, ezért a lakosság zöme inkább az importált zöldséget választja. A kistermelőket az menthetné meg, ha szövetkeznének, akkor együtt nagy tételben változatos árut tudnának a vásárlóknak kínálni – véli a szakértő. (Krónika)

Ma este 7 órától Baróton az Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár termében a nagybaconi Kádár Tibor Sándor erdőmérnők tart vetítettképes előadást a Madarak és Fák Napja alkalmából. Az előadás címe: Székelyföld legnagyobb kincse, az erdő. Házigazda: Demeter Zoltán. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy május 10-én Korondon állatvásárra, május 12-én Bélborban pedig tavaszi vásárra kerül sor. Majd május 13-án, jövő hétfőn Bogárfalván és Szentléleken búcsút tartanak, Homoródszentmártonban pedig állatvásárra hívják a gazdákat. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Marosvásárhelyen az akácméz kilója 26 és 28 lej, a vegyes mézzé 20 és 21 lej, a burgonyáé 1 lej 50 bani és 2 lej 50 bani, a káposztáé 1 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 4 és 5 lej, a fehér hagymáé 3 lej, a zöldhagyma kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a foghagymáé 25 lej, a fehér dughagymáé 9 lej, a vörös dughagymáé 13 és 14 lej. A karfiol kilója 7 és 8 lej, a paradicsompaprikáé 13 lej, a töltenivaló paprikáé 11 lej, az uborkáé 7 lej 50 bani, a paradicsomé 7 és 8 lej, a csípős paprika darabja 80 bani és 1 lej, a hónapos retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a fehér retek kilója 2 lej 50 bani, a fekete reteké 3 lej, a gombáért 9 és 10 lejt kérnek. A zeller kilójáért viszont 4 és 5 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld és zellerzöld kötése 50 bani és 1 lej, egy fej saláta 1 lej és 2 lej, a cékla kilója 3 lej, a spenóté 4 és 6 lej, a torma kilóját pedig 10 lejért vásárolhatjuk meg. A szárazpaszuly kilója 9 és 11 lej, a murokért 2 és 3 lejt, a petrezselyemért 6 és 7 lejt kérnek. A karalábé darabja 3 lej 50 bani, a tojás darabja ezen a héten 35 és 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 3 lej, a körtéé 8 lej, a szőlőé 12 lej, a dióbél kilója 40 lej, a sajté 12 és 14 lej, az ordáé 9 lej, a tej litere 3 lej. (Dobos Levente Szilveszter)

Piaci árak Szászrégenből:

Egy kg murok ára 2 lej 50 bani és 3 lej, 5 és 6 lej között mozog a petrezselyem kilója. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyemzöld kötése 1 lej. A fehérhagyma kilóját 2 lej és 2 lej 50 bani között vásárolhatjuk meg, a vöröshagyma kilója 3 és 4 lej között mozog. 7 és 10 lej között kérnek egy kg dughagymáért, a foghagyma kilója 10 és 12 lej között váltakozik, a zöldhagyma kötése 1 lej és 1 lej 50 bani. 1 lej és 2 lej között mozog a hónaposretek kötése, 2 lej fejes saláta darabja, ugyanennyit fizetünk egy kg káposztáért. 3 és 4 lejünkbe kerül egy kg spenót, a gomba kilója 8 és 9 lej között váltakozik, a szárazpaszuly kilóját 8 és 10 lej között kínálják. A burgonya kilónkénti ára 1 lej 50 bani és 2 lej között mozog, a vetni való krumpli kilóját 70 és 80 bani között vásárolhatjuk meg. 1 lej 50 bani és 2 lej egy kötés torma, 2 és 3 lej 50 bani között mozog az alma kilója, a körte kilója 5 és 6 lej között váltakozik, 30 lejért kínálják a dióbél kilóját. 2 lej 50 bani egy liter házitej ára, 40 és 50 bani között mozog a házitojás darabja, 16 lej a sajt, 12 lej az orda kilója, egy kg vegyes mézért 20 lejt fizetünk, 25 lejért árusítják az akácméz, valamint a havasi méz kilóját. Ami a tavaszi cserepes virágokat illeti: a petúnia, a szálvia és a büdöske cserepe 1 lej, 1 lej 50 bani a jégvirág, 2 lej az évelő szegfű és a futó mézvirág cserepe, 2 lej 50 bani egy cserép napranyíló, 3 és 4 lej a futópetúnia kisebbik fajtája, 10 és 12 lej a nagyobb fajta. A szimpla futó muskátli 5 lej, az álló és a csokros muskátli 6 és 7 lej, a felfüggeszthető káliopi cserepe 10 és 15 lej között mozog. Egy cserép fukszia 10 és 12 lejünkbe kerül. A gabonaféléknél: a kukorica és a búza vékája 17 lej, a tavaszi és az ősz árpa vékája egyaránt 16 lejünkbe kerül, 12 lej egy véka zab, a puliszkaliszt vékája 23 lej, egy véka fehérliszt 25 lej. Ugyancsak 25 lejünkbe kerül a korpa 20 kg-os zsákban tárolva. (Fábián András)

Játékunk kérdése:

Mi volt a Havadtőn megszervezett kaláka célja?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2013 május 13-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro