GAZDAÉLET

A 2013 február 5-én jelentkező rovat tartalma: Gazdahírek. 55 éves a Marosvásárhelyi Rádió. Emlékperceinkben régi mezőgazdasági műsorokból tallózunk. Sok a parlagon maradt föld Székelydályán, a vadak miatt nehéz a gazdálkodás. Bálint Domokos gazdálkodó válaszol kérdéseinkre. Rovatunk végén lesz nyereményjáték, majd marosvásárhelyi és szászrégeni piaci árakat ismertetünk.

Gazdahírek:

A mezőgazdasági minisztérium hadat üzent a vidéknek – jelentette ki Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke a termelőket érintő átalányadó bevezetését kommentálva. Szerinte az intézkedés nemhogy támogatná, hanem elriasztja az embereket az állattenyésztéstől és növénytermesztéstől. Tánczos Barna szenátor is a gazdálkodó ember kijátszását véli e lépés mögött. A Miben segíthetünk műsorunkban ennek hangot is adott. (Gazdaélet)

A múlt héten Csíkszeredában a megyeházán közel 250 személy, gazdaszervezetek és egyesületek képviselői találkoztak és fejezték ki nemtetszésüket, hogy a román kormány adót vetne ki a családi gazdaságokra. Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke a Miben segíthetünk műsorunknak adott interjújában számolt be a találkozó eredményeiről. (Gazdaélet)

A Natura 2000 Európai Uniós projekt támogatásával óvják a Hargita hegység középnyugati részének biológiai sokféleségét. Erre tavaly júniusban nyert egy több mint 2 millió ötvenezer lej értékű pályázatot a Zetelaka-Libán Erdőgondnokság. A védett terület nagysága 13.373 hektár. A kiválasztott övezetben az érintetlen állapot megtartása a cél. Van ugyan olyan rész is, ahová egy teljesen kipusztult élőlényt kell visszatelepíteni, máshol pedig az élőhely helyreállítására van szükség. De összességében nézve a terület, érintetlenségét tekintve akár egy génbank is lehet. A térségben található Ördög tónál például olyan ritka növények élnek, mint a szibériai hamu virág, hüvelyes gyapjúsás, tőzegmoha, tőzegáfonya, lápi hízóka, székely ujjaskosbor. Az állatvilágból is számos faj a Natura 2000 védelme alá tartozik, köztük a gímszarvas, a hiúz, az őz, a farkas és a barnamedve is. A Hargita hegység egy részét felölelő Natura 2000-es terület 89 százaléka erdő, 9 százaléka legelő és 2 százaléka magánkaszáló. (Asztalos Ágnes)

Ellenőrzik azokat a gazdákat, akik három esztendeje a 141-es számú pályázat keretében igényeltek támogatást. Amennyiben a vizsgálóbizottság úgy látja, hogy megvalósultak a szerződésben vállaltak, a gazdáknak tovább folyósítják a támogatás évi 1500 eurós összegét, ha nem teljesültek az elvárások, akkor megvonják a szubvenciót, viszont a három évig nyújtott támogatást nem kell visszatéríteniük az érintetteknek. Méhészek, állattartók, növénytermesztők igényelhették a 141-es pályázat biztosította évi 1.500 eurót, amit öt esztendőn keresztül kaphatnak a gazdák. Hargita megyében két, szakemberekből álló csoport ellenőriz, az egyik Udvarhelyszéken, a másik Csíkban és Gyergyóban. A vizsgálóbizottság nem váratlanul érkezik, hanem előre egyeztet a gazdával. (Gazdaélet)

Elcsábítaná a botfalusi cukorgyárhoz szokott háromszéki és csíki cukorrépa-termelőket az Agrana. A konszern Roman-i gyára jobb feltételeket kínál a gazdáknak. A botfalusi gyárat viszont nehéz helyzetbe sodorná a gazdák átpártolása. Az Agrana egy európai mezőgazdasági konszern, világszinten elsők a cukortermelésben, monopol helyzetben vannak Ausztriában, Magyarországon, cukorgyáraik vannak Romániában, Csehországban, Szlovákiában, eladási pontok Bulgáriában, Horvátországban és Szerbiában. Románia cukorkvótája 2011-2012-ben 104.688 tonna volt, amely az ország cukorgyárai között a következőképpen oszlott el: a marosludasi cukorgyár 31,9%-ot, a nagyváradi 27,3%-ot, a romani 23,15%-ot, a botfalusi pedig 17,5%-ot kapott. 2014-ben az Európai Unióban a cukorkvótákat újratárgyalják, és az Agrana azt reméli, hogy Románia nagyobb kvótát kap. Azt tartanák korrektnek, hogy minden cukorgyár akkora kvótát kapjon, amennyit reálisan meg is tud termelni. Az országos cukorfogyasztás csupán 10-15 százalékát állítja elő Románia. (7határ)

Mintagazdaságot is magába foglalna az a gyermekotthon, amelyet Csíkszentsimon községben hoz létre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az elképzelések szerint a Csíkszentmárton felőli kijáratnál található telephelyen két kollégiumi épület és külön gazdaság létesülne, az alapítvány által pártfogolt fiatalok számára, akik mezőgazdasági szakközépiskolában folytatnák tanulmányaikat. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Marosvásárhelyen az akácméz kilója 28 lej, a vegyes mézzé 22 és 23 lej, a burgonyáé 2 lej, a fehér káposztáé 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 4 és 5 lej, a fehér hagymáé 3 lej, a foghagymáé 25 lej, a fehér dughagymáé 9 lej, a vörös dughagymáé 11 lej. A karfiol kilója 2 lej 50 bani és 3 lej, a paradicsompaprikáé 14 lej, a töltenivaló paprikáé 11 lej, a csípős paprika darabja 1 lej, az uborka és a paradicsom kilója 11 lej, a hónapos reteké 1 lej, a fehér reteké 2 lej 50 bani, a fekete reteké 3 lej 50 bani, a gomba kilójáért 9 és 10 lejt kérnek. A zeller kilójáért viszont 6 és 7 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld és zellerzöld kötése 50 bani és 1 lej, egy fej saláta 3 lej, a cékla kilója 3 lej 50 bani, a spenóté 7 lej 50 bani. A sütőtök kilóját 2 lej 50 baniért, a tormáét pedig 10 lejért vásárolhatjuk meg. A szárazpaszuly kilója 7 lej 50 bani és 9 lej, a murokért 2 és 4 lejt, a petrezselyemért 7 és 8 lejt kérnek. A karalábé darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a tojás darabja ezen a héten 70 bani. Az alma kilója 2 lej 20 bani és 4 lej, a körtéé 6 lej, a szőlőé 16 lej, a dióbél kilója 30 lej. A juhsajté 10 lej, az ordáé 9 lej, a tej litere 3 lej. (Dobos Levente Szilveszter)

Piaci árak Szászrégenből:

A fehérhagyma kilóját 2 lej és 2 lej 50 bani között vásárolhatjuk meg, a vöröshagyma kilója 3 lej 50 bani és 4 lej között mozog. A foghagyma kilója 10 és 12 lej között váltakozik. 5 lej a petrezselyem kilója, a zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, 4 lej 50 bani és 5 lej 50 bani a karfiol kilója, a szárazpaszuly kilója 8 és 10 lej között mozog. A burgonya kilónkénti ára 1 lej 50 bani és 2 lej között váltakozik, ugyanennyit fizetünk egy kg káposztáért. Egy kg murok ára 2 lej 50 bani és 3 lej, 1 lej 50 bani és 2 lej egy kötés torma ára – kilója 9 lej, 2 lej 50 bani és 3 lej a feketeretek, ugyanennyit fizetünk a cékla kilójáért. 2 lej 50 bani egy liter házitej ára, 80 bani a házitojás darabja, 18 lej a sajt, 10 lej az orda kilója. Egy kg vegyes mézért 20 lejt fizetünk, 25 lejért árusítják az akácméz, valamint a havasi méz kilóját. 2 lej és 3 lej 50 bani között mozog az alma kilója, 5 lejt kérnek egy kg körtéért, 20 és 27 lej között kínálják a dióbél kilóját. Ami a gabonaféléket illeti: 18 lej a kukorica és a búza vékája, 17 lej egy véka árpa, 20 lej a dara 25 kg-os zsákokba tárolva, 25 lej a puliszkaliszt, 30 lej pedig a kenyérliszt vékája. (Fábián András)

Játékunk kérdése:

Az országos cukorfogyasztás hány százalékát állítják elő Romániában?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2013 február 12-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro