GAZDAÉLET

A 2013 február 12-én jelentkező rovat tartalma: Gazdahírek. 55 éves a Marosvásárhelyi Rádió. Emlékperceinkben régi mezőgazdasági műsorokból tallózunk. A 31. alkalommal megrendezett Agromashexpoval egyidőben került sor Budapesten a 3. AgrárgépShow-ra. Rovatunk végén lesz nyereményjáték, majd marosvásárhelyi és szászrégeni piaci árakat ismertetünk.

Fotó: techmonitor.hu

Gazdahírek:

Egyre versenyképtelenebb az importáru dömpingjével sújtott romániai húsipar – hívják fel a figyelmet az ágazat képviselői. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gyengülő vásárlóerő miatt jelentősen csökkent a húsipari termékek fogyasztása, illetve a kereslet az olcsóbb készítmények irányába tolódott el. Emellett szintén érvágás az iparágnak, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt legalább ötven százalékkal emelkedtek a takarmányárak. Komoly hátrány a hazai termelőknek, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a külföldi áru mind a belföldi piacon, mind az exporttörekvésekben háttérbe szorította a román készítményeket. Egy lehetséges megoldás lenne a kivitel növelése, ezzel a megoldással azonban kizárólag azok a nagyvállalatok tudnak élni, amelyek fel tudnak időben zárkózni az uniós piac követelményeihez. Nyilván ez jelentős befektetést igényel, erre azonban kevesen tudnak jelenleg költeni. A legtöbb húsipari vállalat nincs abban a helyzetben, hogy változtasson a versenyképességet akadályozó feltételeken, állami támogatás és pályázati lehetőségek hiányában nagyon sok cég fog kivonulni a román piacról. (Krónika)

Jelentős előrelépést jelentett a román húsiparnak, hogy tavaly január elsejétől megszűnt a román sertéshús európai uniós embargója, így csaknem 50 termelési egységnek és egy vágóhídnak engedélyezték 2012-től több mint 20 ezer tonna sertéshús exportálását. Románia eddig a hús és húskészítmények 65 százalékát importálta külföldről. A minisztérium közölte, az ágazatnak sikerült bizonyítania állategészségügyi szempontból, Romániában nincs egyetlen sertéspestises gócpont sem, így a román sertéshús egyaránt exportálható az európai térségben, a harmadik országok piacára, az Orosz Föderációba, Kazahsztánba, Belaruszba, Kínába és Dél-Amerikába. (Krónika)

Megkezdte a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) a március elsejétől kérhető területalapú támogatás két és fél hónapig tartó igénylési időszakára történő felkészülést. Az igényléseket immár második éve csak elektronikus formában adhatják le a gazdák, és idén is segítséget kapnak ebben. Településtől függően a gazdaképviseletek, a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referensei vagy a közbirtokosságok képviselői segítenek az igénylőknek az űrlapok kitöltésében és a kérések benyújtásában, hogy a gazdáknak ne kelljen Csíkszeredába utazniuk ezért. Hargita megye országosan az első helyeken áll a lehívott mezőgazdasági támogatások összértékét tekintve, évente mintegy 64 millió euró érkezik ilyen jellegű juttatásként a megyébe, ebből több mint 31 milliót a területalapú támogatás alapértéke tesz ki. A területalapú támogatást kérelmezők száma tavaly volt a legmagasabb Hargita megyében, összesen 30.500 gazda adott be kérést, közel 300 ezer hektár mezőgazdasági területre. (Dobos László)

Az elmúlt években többször változott a támogatási rendszer, de leleményesek a gazdák és mindig próbálnak a feltételeknek megfelelni. A juh és kecsketartók például egyesületet hoztak létre, így ha nem volt 50 anyajuha vagy 25 kecskéje a gazdának az egyesületen keresztül megkapta a 40,8 lej támogatást egyedenként. A szarvasmarhatartók is társultak, ameddig ez számukra előnyös volt, de amint a legelő utáni támogatásra bizonyítani kellett, hogy mekkora az állatlétszám a társulások inogni kezdtek. A most bevezetett adózási rendszerrel ismét veszélybe kerültek az alkalmi társulások, hiszen az adózás állatlétszám függő. Megoldások már vannak, és ez nem az állatok levágása. Az első lépések egyike, hogy a már nem létező, korábban levágott állatok fülszámait a gazdák előveszik a fiókból, és elviszik az állatorvoshoz, hogy az állat kerüljön ki az országos nyilvántartásból. Ha az állat amúgy sem béget már az udvaron, akkor nincs amiért adózni utána. (7határ/Gazdaélet)

Kilencedik országként Románia is aláírta a génmódosított (GMO) szója visszaszorítását célzó nemzetközi együttműködést. A németországi Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági szakkiállításon nyolc Duna menti ország már aláírta a megállapodást, amelynek eredményeként az importfüggőség csökkenését várják valamint azt, hogy ez új lendületet adhat a GMO-mentes fehérjenövények termesztésének a Duna térségében. A Duna menti országokban fontos szerepe van a fehérjenövényeknek, de a vetésterületük nem elég nagy, ezért az állattenyésztésben például a takarmányozást szinte kizárólag külföldről behozott növényi fehérjével, mindenekelőtt szójával oldják meg. Az import pedig elsősorban Brazíliából és Argentínából történik, ahol génmódosított fajtákat használnak. (7határ)

Szakmai szervezet előzetes láttamozása is szükséges ezentúl a termelői igazolás kiadásához. Egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében a polgármesteri hivatalok nem adhatják ki az új típusú termelői igazolást, amennyiben a termelők előzetesen nem szerzik be a szakmai szervezettől a dokumentumot. A rendelet értelmében azok a szakmai szervezetek, szövetségek, mezőgazdasági szakszervezetek állíthatnak ki ilyen igazolásokat, amelyek törvényes keretek között be vannak jegyezve megyei, regionális vagy országos szinten. (7határ)

Háromszéken növekvőben van a veszett állatok száma. Idén 8 veszett rókát azonosítottak, annak ellenére, hogy a hatóság nemrégiben veszettség elleni oltás csalikat szórt szét az egész megye területén. Dr. Sikó Barabási Sándor főállatorvos szerint kilenc holtan talált rókából, nyolcról derült ki, hogy veszett, ugyanakkor a vadászok által idén kilőtt 31 róka közül egy sem volt fertőzött. A veszett állatok számának növekedése miatt arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy kirándulások során ne közelítsenek gyanúsan veselkedő, barátságosnak mutatkozó rókákhoz, és ne érjenek hozzá egyetlen elhullott állathoz se, hanem értesítsék a hatóságokat. A kutyatartó gazdákat arra kérik oltsák be állataikat, ha pedig valakit megharap egy róka vagy háziállat, azonnal jelentkezzen a családorvosánál, hiszen halálos lehet ha nem kezdik el időben a kezelést. (Kovács Zsolt)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Marosvásárhelyen az akácméz kilója 28 lej, a vegyes mézzé 22 és 23 lej, a burgonyáé 2 lej, a fehér káposztáé 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 4 és 5 lej, a fehér hagymáé 3 lej, a foghagymáé 25 lej, a fehér dughagymáé 9 lej, a vörös dughagymáé 11 lej. A karfiol kilója 2 lej 50 bani és 3 lej, a paradicsompaprikáé 14 lej, a töltenivaló paprikáé 11 lej, a csípős paprika darabja 1 lej, az uborka és a paradicsom kilója 11 lej, a hónapos reteké 1 lej, a fehér reteké 2 lej 50 bani, a fekete reteké 3 lej 50 bani, a gomba kilójáért 9 és 10 lejt kérnek. A zeller kilójáért viszont 6 és 7 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld és zellerzöld kötése 50 bani és 1 lej, egy fej saláta 3 lej, a cékla kilója 3 lej 50 bani, a spenóté 7 lej 50 bani. A sütőtök kilóját 2 lej 50 baniért, a tormáét pedig 10 lejért vásárolhatjuk meg. A szárazpaszuly kilója 7 lej 50 bani és 9 lej, a murokért 2 és 4 lejt, a petrezselyemért 7 és 8 lejt kérnek. A karalábé darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a tojás darabja ezen a héten 70 bani. Az alma kilója 2 lej 20 bani és 4 lej, a körtéé 6 lej, a szőlőé 16 lej, a dióbél kilója 30 lej. A juhsajté 10 lej, az ordáé 9 lej, a tej litere 3 lej. (Dobos Levente Szilveszter)

Piaci árak Szászrégenből:

A fehérhagyma kilóját 2 lej és 2 lej 50 bani között vásárolhatjuk meg, a vöröshagyma kilója 3 lej 50 bani és 4 lej között mozog. A foghagyma kilója 10 és 12 lej között váltakozik. 5 lej a petrezselyem kilója, a zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, 4 lej 50 bani és 5 lej 50 bani a karfiol kilója, a szárazpaszuly kilója 8 és 10 lej között mozog. A burgonya kilónkénti ára 1 lej 50 bani és 2 lej között váltakozik, ugyanennyit fizetünk egy kg káposztáért. Egy kg murok ára 2 lej 50 bani és 3 lej, 1 lej 50 bani és 2 lej egy kötés torma ára – kilója 9 lej, 2 lej 50 bani és 3 lej a feketeretek, ugyanennyit fizetünk a cékla kilójáért. 2 lej 50 bani egy liter házitej ára, 80 bani a házitojás darabja, 18 lej a sajt, 10 lej az orda kilója. Egy kg vegyes mézért 20 lejt fizetünk, 25 lejért árusítják az akácméz, valamint a havasi méz kilóját. 2 lej és 3 lej 50 bani között mozog az alma kilója, 5 lejt kérnek egy kg körtéért, 20 és 27 lej között kínálják a dióbél kilóját. Ami a gabonaféléket illeti: 18 lej a kukorica és a búza vékája, 17 lej egy véka árpa, 20 lej a dara 25 kg-os zsákokba tárolva, 25 lej a puliszkaliszt, 30 lej pedig a kenyérliszt vékája. (Fábián András)

Játékunk kérdése:

Hányadik alkalommal szervezték meg az Agromashexpot Budapesten?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2013 február 19-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro