GAZDAÉLET

A 2013 december 24-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Zila László budapesti mestercukrásszal néhány szakmán belüli újításról beszélgetünk. Ezt követően Varga Zsuzsa székelyudvarhelyi mézeskalács készítő árulja el, hogyan készülnek a mézeskalács figurák. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos praktikákkal szolgálunk. Az ételszobrászat lassan rendezvényeink nélkülözhetetlen velejárója. Tamás Gábor budapesti ételszobrászt kérdezzük. Szaktudással és türelemmel a csokoládéból lélegzetelállító alkotások készülnek. A sepsiszentgyörgyi Farkas Ferenc csokoládészobrász mesél a szakma kulisszatitkairól. Erdélyben és Magyarországon készítik a grillázskompozíciókat, a grillázsszobrokat. Máshol is ismerik a grillázst, de csak összetörve, díszítésre használják – tudjuk meg Rimóczi Lászlótól a Magyar Grillázsszövetség elnökétől. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány elfogadott egy határozatot, amely alapján tejhűtő tartályokhoz juthatnak azok a települések, amelyeken a szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó kisgazdaságok támogatását fontosnak tartják. A kiírásra csakis olyan gazdaegyesületek jelentkezhetnek, amelyeknek tagjai maximum öt tehenet tartanak. Egyesületenként maximum ezer liter kapacitásig lehet kérni a hűtőket. A pályázatok benyújtásának határideje 2013 december 30., illetve a második körben 2014 április 21-e. (Közlemény/Gazdaélet)

A területek nagysága szerint is változik jövőtől a területalapú támogatások kifizetése. A szaktárca adatai szerint 2014-től négy csoportra osztják a gazdákat, és ennek megfelelően változik a támogatás értéke. Legjobban az 5-30 hektáros gazdák járnak. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter szerint ez a támogatási politika bevezetése a gazdák szövetkezését fogja eredményezni. Ma Romániában az 1 millió gazdálkodóból 800 ezernek 1-5 hektár közötti birtoka van. A nagybirtokosok igazságtalannak tartják az új rendelkezést. Szerintük a romániai mezőgazdasági területek fele 60-70 ezer nagy farm kezében van, míg a másik fele 1 millió kisgazda kezében. Egyes számítások szerint a területnagyság alapján történő támogatások eredményeként 7 milliárd euróval kevesebbet kapnak majd a nagybirtokkal rendelkezők 2014-2020 között. (Gazdaélet)

Természettudósokból álló kutatócsoport leltározza fel a Békási Szoros-Hagymás Nemzeti Park növény- és állatvilágát – egy európai uniós projekt keretében, amelyet Hargita Megye Tanácsa nyert meg. A feltérképezés folyamatban van és több mint egy évet vesz igénybe. A kutatók a Nemzeti Park szakembereivek kielemzik a nyomokat, az elhelyezett kamerák és mozgásérzékelők alapján 70-80 százalékban megtudják állapítani milyen állatfajok élnek a védett területen. Ugyanakkor az állatok menekülési útvonalait kijelőlik és bizonyos tevékenységek korlátozását is bevezetik. A projekt keretében egy 26 km hosszú tanösvényt építenek ki Balánbánya és a Gyilkos-tó között, amelyik átszeli a Nemzeti Parkot. A tanösvény mellett padokat és tájékoztató táblákat helyeznek el. A Békás Szoros-Hagymás Nemzeti Park körül-belül 7.000 hektáron terül el, amelyből 48% területileg Hargita megyéhez, 52% pedig Neamţ megyéhez tartozik. (Agerpres)

Barcarozsnyó közelében rohamosan kezdtek kiszáradni a fenyő fajták. A Brassói Erdészeti Egyetem és a Brassói Erdészeti Kutatóintézet szakembereinek javaslatára eddig már majdnem 400 fát vágtak ki. A kiszáradást az utóbbi években tapasztalt aszállyal magyarázzák. Az élettelen tűlevelűek az erdő élő részét is veszélyeztetik. Az érintett terület majdnem 1,2 hektárt tesz ki, de a teljes nagyerdő 6,5 hektáron fekszik. Ezek a fák többnyire százévesnél is idősebbek és még az Osztrák-Magyar Monarchia idején lettek ültetve. A kivágott fák helyére tavasszal lombhullató fákat és fenyőfajtákat ültetnek majd – ígérik a barcarozsnyói Erdészeti Hivatal vezetői. Hasonló helyzet állt elő Brassó környékén, illetve Alsó- és Felsőtömös valamint Keresztényfalva közelében is, ahol szintén ki kellett vágni a kiszáradt fenyőket. (Petki Judit)

Édesebb, zamatosabb és táplálóbb a román Jonathan meg Golden alma, mint a lengyel, olasz vagy akár törökországi. Bukaresti kutatók nemrég hasonlították össze néhány ország több almatermését, és ez lett az eredmény. Az érzékszervi elemzés során a kutatók megállapították, hogy mindkét Romániában termesztett almafajtának sokkal erősebb az aromája, mint a többi fajtának, az édességérzetet pedig laboratóriumi vizsgálatokkal is megerősítették. Utóbbi alkalmával kiderült, hogy a román Jonathan 20 százalékkal édesebb, mint a lengyel, szárazanyag- és hamutartalma 25%-kal, illetve 80%-kal nagyobb a lengyelénél. A Golden fajtánál a romániai 22%-kal édesebb, mint az olasz, és 14%-kal, mint a török. Ugyanakkor a szárazanyag- és hamutartalma 13%-kal magasabb az olaszénál, és 5%-kal a törökországinál – ismertette az eredményeket az AgroIntel mezőgazdasági oldallal Mihai Panait, az Élelmiszerfogyasztók Egyesületének elnöke. (7határ)

Megjelent az Erdélyi Gazdaévkönyv. A kiadvánnyal ünnepli egyéves születésnapját a 7határ erdélyi gazdaportál és annak működtetője, az Agrár Média Egyesület. A 240 oldalas színes könyv tartalma közel ötven szerző munkájának eredménye. A kötet szakmai anyagait a szerkesztők felkérésére agrármérnökök, állatorvosok, biológusok és erdőmérnökök írták. De kertészmérnökök, vidékfejlesztési szakértők, gépészmérnökök és méhészek is erősítik a szerzők csapatát. Közülük többen gyakorló gazdák, akik szakmai tapasztalataikat is megosztják a cikkekben. A könyv megvásárolható a könyvesüzletekben és lapterjesztőknél, vagy megrendelhető a www.gazdaevkonyv.ro honlapról, postai utánvétellel. (Gazdaélet)

Játékunk kérdése:

Hány éves a 7 határ erdélyi gazdaportál?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2014 január 5-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro