GAZDAÉLET

A 2013 július 23-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A szabadföldön termelő zöldségtermesztőknek az időjárás szeszélyeivel is meg kell küzdjenek a betegségek és kártevők mellett. Bonczidai Sándor krasznai zöldségtermesztőt kérdezzük. A burgonya és gabonatermesztők sem reménykednek nagy haszonban. Kádár Tihamér László uzoni kertészmérnök válaszol kérdéseinkre. Ezt követően kapcsoljuk a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központot, ahonnan jövő keddig érvényes agro-meteorológiai előrejelzést hallhatnak. Majd a július közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos praktikákkal szolgálunk. Ráduly Attila ürmösi fiatal gazdálkodó már tíz éve vezeti a családi farmot. Vele készült interjúnk.Megalakult a konzultatív tanács, amely segíti a Kis-Küküllő Dombság és Nyárádmente Natura 2000 gondnokság munkáját. Sikertörténetünkben ma a csombordi Köble Tibor borászhoz látogatunk. Háromnegyed egy körül lesz nyereményjáték, majd marosvásárhelyi piaci árakat ismertetünk. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

Románia nem halaszthatja tovább a földkereskedelem liberalizálását, bár továbbra sincs rendezett kataszteri nyilvántartása – nyilatkozta Nicolae Popa a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség vezérigazgató helyettese. Uniós csatlakozási szerződésünknek megfelelően 2014 január elsejétől megszűnnek a föld adásvételére vonatkozó korlátozások és az Unió bármely polgára vásárolhat termőföldet vagy erdőt Romániában. A gond a többi között az, hogy a kataszteri nyilvántartás csupán Erdély területén megoldott. (Rador/Kolozsvári Rádió)

Európa egyik legszigorúbb és leginkább gazdabarát földtörvénye a közelmúltban elfogadott magyar jogszabály, amely garancia arra, hogy a mezőgazdasági területek hazai kézben maradnak – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A jogszabály értelmében földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van. A földet vásárlók legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet kell folytassanak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, ott bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai kell legyenek. A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig legfeljebb 1.200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelõk 1.800 hektár földet birtokolhatnak. (Krónika)

Romániában idén december végén lejár a nyerstej minőségének feljavítására adott türelmi idő. Éppen ezért az illetékesek július 30-ig országos méretű tájékoztató kampányt folytatnak. A célközönséget főképpen azon gazdák alkotják, akik kis számban tenyésztett állatok tejét értékesítik. A felkészítő jellegű tájékoztatókon az EU-s követelményeket boncolgatják, a tej esetleges fertőzési módszereit vesézik ki, a fejés higiéniájáról, EU-s standardokról beszélnek, de a beteg, kezelés alatt álló állatoktól származó tej ártalmasságáról, a tej megfelelő lehűtéséről, tárolásáról is szó esik. (Székely Hírmondó)

A mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka nagy mennyiségű nitrátot tartalmaz – jelentette be a Mezőgadasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség igazgatója, Dorel Benu. Ennek ellenére még nincs szennyezésveszély. Dorel Benu elmondta, fel szeretné hívni a gazdák figyelmét arra, hogy figyelmesek legyenek a földterületek műtrágyázásánál, és minden évben meg kell vizsgálni a termőföld nitrát tartalmát. (Mediafax)

A déli megyékben a folyamatos esőzéseknek köszönhetően jó búzatermésre számítnak a gazdák, hektáronként átlagosan 2.800 – 3.000 tonnára. A termelők szerint ennek ellenére veszteséget fognak számolni, hiszen olcsóbban kell majd értékesíteni a gabonát. A tavalyi 800 lej helyett 700 lejért egy tonnát. (DIGI24)

A mezőgazdászok kiadásai megtérülnek – véli az Országos Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke, Ioan Benea – mivel a jelek szerint bő krumplitermésre számíthatunk az ősszel. Ioan Benea, aki a Brassó melletti Szászhermányon gazdálkodik, úgy látja, hogy az ősszel hektáronként 25 tonnától akár 3o tonnáig terjedő termést takaríthatnak majd be a környék gazdái. (Petki Judit)

Hároméves felmérés alapján készített jelentést egy államfői bizottság a romániai mezőgazdaság helyzetéről, mely szerint az ágazat korszerűtlen, nagyon sok a saját használatra termelő kisgazdaság, kevés a mezőgazdasági munkagép, a gazdák átlagéletkora pedig az uniós átlaghoz képest magas. A bizottság felmérése szerint a megművelt földterületek több mint 70 százaléka két hektárnál kisebb, a gazdaságok 97,7 százaléka tíz hektárnál kevesebb területtel rendelkezik, a száz hektárnál nagyobb farmok aránya 0,3 százalékos, a közepes méretű gazdaságoké mindössze 1,8 százalékos. A gazdálkodás jelenlegi formája valószínűleg hosszú távon fenntarthatóbb, mint a nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok műtrágyát és vegyszert is használnak, amivel hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket. A romániai gazdák hektáronként feleannyit sem költenek műtrágyára, mint az európai átlag, ami 113 euró. Ennek köszönhetően nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50-100-féle növényfaj is előfordulhat, miközben a sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. (Krónika/Gazdaélet)

Januárhoz képest 37 százalékkal fizetünk kevesebbet a tojásért. Országos viszonylatban szintén olcsóbb – bár kisebb mértékben, 2,8 és 4,7% között – a tej, cukor, olaj és margarin. A burgonya viszont 25%-kal drágult, a friss gyümölcs 22-vel. A Román Statisztikai Hivatal közlése szerint ugyanakkor júniusban az élelmiszerek 0,7%-kal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban. Többet fizetünk a zöldségért és zöldségkonzervekért is: tavaly decemberhez képest ezek 10 százalékkal drágultak. (7határ)

Nem uniós forrásból, inkább önerőből valósítják meg Szépvízen azt a tejfeldolgozót, amelyben már az ősztől elkezdődhet a helyi gazdáktól felvásárolt tej feldolgozása. Az üzemet a Csengő néven megalakított szövetkezet működteti majd, amelynek tagjai a helyi gazdák és a csíkborzsovai, csíkszentmiklósi és szépvízi közbirtokosságok. A szépvízi közbirtokosság a földalapú támogatásra kapott pénzből vásárolta meg a tejgyár számára az épületet, a csíkszentmiklósi és borzsovai birtokosságok pedig az üzem számára a gépsorokat vették, illetve veszik meg. A helyi polgármesteri hivatal az épület alatti területet bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. Napi 5.000 liter tejet tudnak feldolgozni és kezdetben érlelt sajtokat készítenek. A helyből felvásárolt minőségi tej biztosítja majd azt, hogy kiváló minőségű termékek kerüljenek ki a feldolgozóból. (7határ/Gazdaélet)

Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy ma baromvásárt tartanak Parajdon, pénteken, július 26-án ugyanitt kirakóvásárra kerül sor. Július 27-én és 28-án a parajdi falunapokra várják a szervezők a kikapcsolódni és szórakozni vágyókat – tudjuk meg a Hargita megyei Tanács és a Hargita megyei Agrárkamara által összeállított vásárnaptárból. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Marosvásárhelyen az akácméz kilója 25 és 26 lej, a vegyes mézzé 20 és 21 lej, a burgonyáé 2 lej 50 bani és 3 lej, a káposztáé 1 lej és 3 lej, az új vörös hagyma kötése 2 lej és 2 lej 50 bani, a fehér hagymáé 1 lej 50 bani és 2 lej, a zöldhagymáé 1 lej, és 1 lej 50 bani, a foghagyma kilója 12 lej. A karfiol kilója 4 és 5 lej, a töltenivaló paprikáé 3 és 4 lej a kápiáé 8 és 10 lej, az uborkáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a paradicsomé 3 lej és 3 lej 50 bani, a csípős paprika darabja 20 és 25 bani, a gombáért 9 és 10 lejt kérnek. A zeller kilójáért viszont 4 és 5 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld és zellerzöld kötése 50 bani és 1 lej, egy fej saláta 1 lej és 2 lej, a cékla kilója 3 lej, a főzőtöké 2 és 3 lej, a padlizsáné 5 lej, a torma kilóját pedig 10 lejért vásárolhatjuk meg. A tejeskukorica csője 1 lej. A szárazpaszuly kilója 7 és 8 lej, a zöldpaszulyé 3 és 4 lej, a murokért 2 és 3 lejt, a petrezselyemért 6 és 7 lejt kérnek. A karalábé darabja 2 lej, a tojás darabja ezen a héten 40 és 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 3 lej, a körtéé 7 lej, a cseresznyéé 10 lej, a meggyé 9 és 10 lej, a baracké és a kajszi baracké 6 lej és 6 lej 50 bani, a görög dinnye kilója 2 lej és 2 lej 50 bani, a sárga dinnyéé 3 lej, a dióbélé 35 lej, a sajté 18 lej, az ordáé 9 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej. (Dobos Levente Szilveszter)

Játékunk kérdése:

Mióta gazdálkodik a családi farmon az ürmösi Ráduly Attila?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2013 július 30-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro