GAZDAÉLET – Összefogásban az erő
A 2019 március 19-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Nagy az érdeklődés a székelyföldi gazdaságfejlesztési program iránt. Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója válaszol kérdéseinkre. Kovászna megye első helyen van, ami a földterületek öntözhetőségét illeti. Orbán Miklóst, az AgroSic Közösségek Közti Társulás igazgatóját kérdezzük. Majd a március közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Meg kell őrizni a székely kultúrtájat. A mezőgazdasági építészetben is fontos odafigyelni értékeinkre. Köllő Miklós műépítésszel beszélgetünk. Gyümölcsfa vásárlásakor a termelőhöz forduljanak, ha nem szeretnék hogy átverődjenek. Erről beszélgetünk Adorjáni Balázzsal, a sepsiillyefalvi Pinus Siculus kertészet tulajdonosával. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
A mezőgazdasági minisztérium és a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség a napokban kötött kifizetési szerződést az Európai Beruházási Alappal, ennek értelmében a vidékfejlesztési intézkedésekre sikeresen pályázók kedvezményes feltételek mellett vehetnek fel hitelt az önrész fedezésére. A minisztérium a vidékfejlesztési alapokból 93,87 millió eurót biztosít a hitelek odaítélésére. A kiválasztott bankok a Román Kereskedelmi Bank, a Libra Internet Bank, a Pro Credit Bank és az UNI Credit Bank. A hitelt felvevők bővebb információért a fentebb említett bankokat kereshetik. (Háromszék/Gazdaélet)
Lehet pályázni a 16.4-es intézkedésre, a Piaci szereplők partnerségi kapcsolatainak és a helyi piacok kialakításának támogatására, összesen 4,7 millió euróra. Az intézkedés célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a forgalmazók közötti, ún. rövid láncú közreműködést és ellátást, valamint a helyi piacok fejlesztését. A piaci szereplőknek egyszerű, törvényszéken nem jegyzett partneri szerződést kell kötniük. Az elnyert támogatás feldolgozó gépsorok, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kiszállítására alkalmas klimatizált haszonjárművek vásárlására, bemutatóüzlet felszerelésére, számítástechnikai és elektrotechnikai felszerelések beszerzésére, a késztermékeik reklámozására, pl. termékismertetést célzó összejövetelek szervezésének költségeire, reklámkiadványokra, reklámfüzetek nyomtatási költségeire, reklám céljából létrehozott számítógépes honlap költségeinek fedezésére, sajtóban, rádióban vagy televízióban megjelenő reklámok kifizetésére, a közös termékbemutatókon, illetve kiállításokon való részvétel költségeinek kifizetésére fordítható. A pályázott összeg egy része a partnerségi kapcsolat működtetési költségeinek, illetve az alkalmazott személyzet fizetésének biztosítására is elkölthető. (Háromszék/Gazdaélet)
A napokban hozta nyilvánosságra a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség az eddigi eredményeket a 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben. Az uniós jóváhagyás szerint az új tervben összesen 9,472 milliárd euró pályázható a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakban, ebből 8,125 milliárd az uniós költségvetésből származik, amihez a román államnak 1,347 milliárd eurót kell kötelezően hozzátennie. Az országos összesítő szerint az ügynökséghez 56 900 pályázatot tettek le 8,64 milliárd euró értékben. A letett pályázatokból 30 707-et minősítettek kifizethetőnek 4,38 milliárd euró értékben. A megkötött szerződések száma 30 041, közel 4 milliárd eurós összegre. Az eltelt évek alatt az unió a vidékfejlesztési alapból 3,56 milliárd eurót fizetett ki Romániának, ami 44 százalékos lehívást jelent. (Háromszék/Gazdaélet)
A vadgazdálkodás érdekében fontos lenne szövetkezeti jelleggel egy vadhúsfeldolgozót létrehozni – erről egyeztetett a Hargita megyei vadgazdákkal, vadászokkal Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője. A találkozót János Zsolt falugazdász, a vadgazdákkal való együttműködés felelőse kezdeményezte. Becze István, elmondta céljuk, hogy a székelyföldi vadásztársulatok ügyeit tudják összehangolni, és a többi mezőgazdasági ágazattal összhangban, a konfliktusokat csökkenteni. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy felmérik mekkora kapacitásra lenne szükség a vadhúsfeldolgozóban, annak függvényében, hogy hány vadásztársulás kíván ebben partner lenni. (Híradó)
A helyi vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak vásárlását ösztönzi a „Háromszéki vállalkozás – Háromszéki termék” nevű védjegy programjával a Háromszéki Közösségi Alapítvány. Azt próbálják tudatosítani a vásárlókban, hogy ezáltal az elköltött pénz helyben marad, a helyi gazdaságot erősíti, helyieknek biztosít munkahelyet. A csatlakozó helyi érdekeltségű cégek termékeit és szolgáltatásait megjelölik egy egységes szimbólummal, amely alapján a vásárlók beazonosíthatják, hogy a vállalkozás tulajdonosa háromszéki, helyben van bejegyezve és helyi munkaerőt foglalkoztat, illetve termékeik teljesen vagy részben helyi alapanyagból, Háromszéken készülnek. A tavaly indított programhoz több tucat háromszéki vállalkozó és termelő csatlakozott. Azonban a helyi vállalkozók körében is tudatosítani kell az együttműködés fontosságát, hogy lehetőleg egymástól vásároljanak terméket és szolgáltatást. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Megkeserítik a háromszéki gazdák életét a vaddisznók, az érintettek azonban attól tartanak, hogy nem kapnak kártérítést. A közelmúltban a Gidófalva községhez tartozó Zoltán faluban több hektár legelőt tettek tönkre a vaddisznók. A gazdák attól tartanak, hogy maradnak a kárral, mert a törvény teljesíthetetlen kötelezettségeket ró rájuk: ha nem kerítik be a földjeiket, vagy nem őrzik azokat, akkor nem kapnak kártérítést. Berde József Gidófalva polgármestere szerint a tavaszi szántásban is hatalmas kárt tesznek a vaddisznó-csordák, a vetés 80 százalékát feldúlják. Szerinte a vadásztársaságokat kellene kötelezni, hogy az erdőben tartsák a vadat. Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadászegyesület elnöke szerint a gazdák is meg kellene értsék, hogy ne hajtsák be az erdőbe a juhokat, teheneket, kecskéket, mert ha a vadak élelem nélkül maradnak, akkor mennek a legelőkre, a szántóföldekre. Arra sincs alkalmazható törvény, hogy a pásztorok ne hajthassák be az állatokat az erdőbe, motorkerékpárral, ATV-vel ne lehessen zavarni a vadakat az élőhelyükön és minden gombát és erdei gyümölcsöt ne gyűjtsünk be előlük. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Mérési pontatlanságok miatt óriási mennyiségű faanyag kerül törvénytelenül a fafeldolgozókhoz. Háromszéken egy hét alatt 100.000 lej büntetést osztottak és több mint 900 köbméter faanyagot koboztak el, amelynek értéke 313.000 lej. Nicoleta Tolvaj Marin rendőrségi szóvivő szerint március 7. és 12. között a rendőrök, csendőrök és az erdészeti őrség szakemberei egy átfogó akció keretében megvizsgálták a Háromszéken áthaladó, faanyagot szállító járműveket és egy Háromszéken munkapontot működtető fafeldolgozó vállalatot, hogy a raktáraiban felhalmozott famennyiség talál-e papíron és a valóságban. 25 rönkszállító autót állítottak meg és 18 esetben kiderült, hogy a kísérő dokumentumokban kevesebb fa szerepel, mint amit valóságban szállítottak. Megbüntették a szállítókat és 8 esetben büntetést kaptak a fakitermelő cégek is, amelyek eladták a rönköt és a valóságnál kisebb mennyiséget tüntettek fel a kísérő dokumentumokon. A rendőrségi szóvivő nem nevezte meg azt a háromszéki fafeldolgozót, amelynél megállapították, hogy tavaly október és idén március között 859,1 köbméterrel több rönköt vett át mint amekkora mennyiség a hivatalos dokumentumokban szerepelt. A fafeldolgozót 10.000 lejre büntették és elkobozták tőle a többlet faanyagot. Mint arról beszámoltunk egy tavaly decemberi ellenőrzésen 500 köbméterrel több fát találtak a rétyi Holzindustrie Schweighofer udvarán, mint ami papíron szerepelt. Az osztrák vállalat azzal védekezik, hogy nekik korszerűbb mérőeszközeik vannak, mint a beszállítóiknak, innen származik a különbség. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Az Európai Unió országaiban a farmok 30 százalékát nők vezetik. Az Eurostat adatai szerint Romániában ez az arány 34 százalék. Ezzel szemben Lettországban és Litvániában a farmok felét vezetik nők. Az ellenkező oldalon Finnország, Málta, Németország, Dánia áll, ahol a farmok alig tíz százalékát irányítják nők. Az Európai Bizottság tervei szerint a 2020-ban életbe lépő új Közösségi Agrár Politikában hangsúlyt fektetnének a nők mezőgazdaságban való foglalkoztatására, pénzügyi támogatással is serkentve vonzásukat az agrárium felé. (Háromszék)
Idén is közzétette a Hargita megyében alakult zöldség- és gyümölcstermesztő egyesületeknek, illetve -feldolgozóknak szóló támogatási felhívását Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. A termelési eszközeiket, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konyháikat fejleszteni, bővíteni kívánó gazdaegyesületek támogatására ezúttal 50 ezer lejt különítettek el. A keretösszegből a pályázók a tervezett beruházás értékének legtöbb 49 százalékára tarthatnak igényt, azaz a fennmaradó 51 százalékos önrészt, saját forrásból kell biztosítaniuk. A Vidékfejlesztési Egyesület által kínált eszközvásárlási támogatást a pályázók a zöldségtermesztést segítő öntözőrendszerek, különféle zöldség- és gyümölcsfeldolgozó gépek, illetve berendezések, rozsdamentes kagylók és asztalok, valamint üvegek, címkék, csomagolóanyagok beszerzésére vehetik igénybe. A pályázati dokumentumok benyújtásának határideje 2019. március 29. Bővebb felvilágosítást a Vidékfejlesztési Egyesület csíkszeredai, megyeháza 244-es számú irodájában, vagy telefonon 0740–169-850 szolgálnak. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
