• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9765 RON
  • USD4.6373 RON
  • GBP5.8018 RON
  • HUF1.2662 RON
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet

GAZDAÉLET – Keressük a helyi, egészséges termékeket

A 2020 október 27-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Módosult a földvásárlási törvény, bővült az elővásárlási joggal rendelkezők köre. Tánczos Barna szenátorral beszélgetünk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A jó minőségű terméknek mindig van piaca. Gidró Lehel csíkkarcfalvi zöldségtermesztő válaszol kérdéseinkre. A gyógynövények itt vannak körülöttünk és jótékony hatásuk vitathatatlan. A csíkpálfalvi Bara Csilla Máriát kérdezzük teakeverékeiről. A kápolnásfalusi Ozsváth Zoltán fiatal állattenyésztő húsmarhákkal foglalkozik. Vele készült interjúnk.

Gazdahírek

Jelentős eredményt ért el a kataszteri program Hargita megyében, az elmúlt négy évben több mint 62 ezer új telekkönyvet adtak át a földtulajdonosoknak. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy tudják a zsebszerződéseket érvényesíteni, valamint, hogy tudjanak egy olyan jogszabályi hátteret biztosítani, amely gyorsítja a visszaszolgáltatási folyamatot. Ilyen volt a névmódosításról szóló jogszabály is, amelynek köszönhetően lehetővé vált, hogy egy földtulajdonos Ioanról Jánosra magyarosítsa a nevét hivatalosan is. Ez a folyamat Gyergyóremetén és Csíkszentkirályon már le is zárult. Továbbá nagyon jól halad a telkek visszaszolgáltatása Farkaslaka, Csíkszenttamás, Madéfalva, Csíkdánfalva és Tusnád községekben is. (Hargita Népe/Gazdaélet)

November 30-ig fogadja a hazai növénytermesztők és állattenyésztők mezőgazdasági biztosítási díj támogatásokra vonatkozó pályázatait a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). Az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) 17.1-es intézkedése keretében a 2019-es őszi, valamint a 2020-as tavaszi vetésekre, továbbá a haszonállatokra és az ültetvényekre, gyümölcsösökre kötött mezőgazdasági biztosításaik után igényelhetnek támogatást a gazdák. A pályázat révén elérhető támogatás a biztosítási díj legtöbb 70 százaléka lehet. A célra elkülönített 15 millió euró felére nem akadt jelentkező. Az intézkedésre eddig 4141 termelő nyújtotta be díjtámogatási kérelmét, összesen 8,891 millió euró értékben kérve a kifizetési ügynökségtől a mezőgazdasági biztosítási díjak nagy részének megtérítését. (Székely Gazda/Gazdaélet)

Közzétették Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete idei pályázati felhívásait. Október 30-ig olyan szakmai egyesületek jelentkezését várják, amelyek székhelye azon településen található, melyek önkormányzata tagja Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vagy megyei érdekeltségűek. A pályázatból a mezőgazdasági szakmai egyesületeket támogatják kiállítások, műhelybeszélgetések, tematikus szemináriumok, konferenciák, szakmai rendezvények szervezésében, tapasztalatcserén való részvételben és eszközvásárlásban – kivéve szarvasmarha-, juh-, kecsketenyésztő egyesületek – és gyümölcs-, zöldség termesztéssel valamint feldolgozással foglalkozó egyesületeket. Az előirányzott keretösszeg 30.000 lej. A vissza nem térítendő támogatás a pályázat összköltségének a 49 százaléka. (Székelyhon/Gazdaélet)

Kissé megkésve ugyan, de idénre is kínál eszközbeszerzési támogatást a Hargita megyében működő állattenyésztő és zöldség-gyümölcs feldolgozó egyesületek számára Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. A gyümölcs- és zöldségtermelő és -feldolgozó egyesületek például konyháik felszerelésére, kukták, gyümölcsprések, magozógépek, inoxkagylók és -asztalok vásárlására igényelhetik a Vidékfejlesztési Egyesület anyagi segítségét, de támogatják a címkék, befőttesüvegek, csomagolóanyagok, vagy akár a zöldésgtermesztéshez szükséges öntözőberendezések, eszközök beszerzését is összesen 30 ezer lej értékben. A szarvasmarha-, illetve juh- és kecsketenyésztő egyesületek tejbegyűjtő központok felszerelésére, hűtőtankok, tejminőség-ellenőrző készülékek, számítógépek, nyomtatók, tejkvótaprogramok vásárlására pályázhatnak, de a 49 százalékos támogatás felhasználható szállítóeszközök, legelőtisztító gépek, állatmérő mérlegek, kezelőkalodák, borjaztatók, juhnyíró gépek vagy – szükség esetén – állatszállító utánfutók (1500 kg-ig) vásárlására. Erre a célra 90 ezer lej áll rendelkezésre. A pályázatokat október 30-ig fogadják. (Hargita Népe/Gazdaélet)

Jelentős támogatásban részesül az olajos magvak termelése az új Közösségi Agrárpolitika keretében. A szakemberek szerint a 2020–2021-es időszakra vonatkozó uniós és brit előrejelzések szerint az unió kevéssel több mint 17 millió tonna olajos magvat termel majd a jelzett periódusban, ami kevesebb, mint az előző költségvetési időszakban. A csökkenést többek között a kedvezőtlen időjárási körülmények számlájára írják. Az olajos magvak előrejelzett, közel hatmillió tonnás importja nem tudja pótolni az uniós belső termeléskiesést. Az Európai Bizottság következő Közösségi Agrárpolitikai javaslata szerint a tagországok saját belátásuk szerint dönthetnek kötelező vagy egyéni vállaláson alapuló támogatások odaítéléséről, beleértve az olajos magvak termelését is, különösképpen a repcét illetően. (Háromszék/Gazdaélet)

Sorra látnak napvilágot az olyan publikációk, amelyek a kérődző állatok metánkibocsátásának környezetkárosító hatását hangsúlyozzák. Megoldásként egyes szerzők azt javasolják, hogy az emberiség mondjon le a tej- és a húsfogyasztásról. Adatok bizonyítják, hogy az intenzív mezőgazdaság jobb megoldás, a kérődzők száműzésénél. 1940-ben az átlagos évenkénti tehenenkénti tejhozam kétezer liter volt, ami mára az ötszörösére nőtt, ugyanakkor az egy liter tej előállításához szükséges takarmánytermő terület a tizedére csökkent. Mielőtt az emberi faj elterjedt Európában, elképesztő egyed számú vadkérődző élt az itteni füves területeken. Észak-Amerikában pedig az európai emberek térhódítása előtt 50-70 millió bölény és több mint 30 millió szarvas legelészett a prériken. Az ősidőkben is ezek emésztése során metán keletkezett. Épp úgy, mint a most élő szarvasmarhák, juhok, kecskék életfolyamataiban. A gáz mennyisége több tízezer év különbséggel körülbelül megegyezik. Az összes legelhető területen annyi vadkérődző élt, amennyit az el tudott tartani. Ez hozzá tartozott a föld egészséges fejlődéséhez. A füves területeken, azért van olyan sokféle növény, olyan erős a bio diverzitás, mert rajtuk állatok legelnek. Amint levesszük a kérődzőket, sokkal kevesebb növényfaj marad életben. Ha nincs trágya, akkor nincs rovarvilág és elköltöznek a madarak is, mert táplálék hiányában nem élik túl ezt a változást. Amint a legelhető területről elköltöztetjük az állatokat, akkor a csodálatos élővilág összeomlik. Az invazív növények térhódítása elsősorban olyan területeken történik, amelyeken három évtizede még szarvasmarhák, juhok és sertések legeltek. Az ilyen terület akár 3-4 év alatt teljesen tönkre megy és esztétikailag is sivár, rossz látványt nyújt. A Földön van 5 milliárd hektár, amit hasznosíthat a mezőgazdaság, de ebből, csak 1,6 milliárd hektár a szántóföld, ugyanakkor 3,4 milliárd hektár gyepterület. Ez utóbbin kell állattartással fenntartani a bio diverzitást. Igaz, hogy gyepen hektáronként kevesebb élelmiszert állíthatunk elő, mint a szántókon, de összességében igen nagy mennyiséget (agrarszektor.hu/Gazdaélet)

Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro