GAZDAÉLET – Itthon is lehet boldogulni
A 2020 november 17-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Dió- és mogyoró ültetvényben látja a jövőt a kénosi Balázsi Szilárd, amelynek a növényvédelmi munkálatait környezetkímélő módszerekkel próbálja megoldani. A szívből jövő segítség hosszú távon megtermi gyümölcsét. A vargyasi Imecs Imre fiatal vállalkozóval, gyümölcsprés üzemeltetővel készült interjúnk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Fejfájást okoznak a bikfalvi gazdálkodóknak a vadállatok. Zoltáni Gábor fiatal gazdálkodó válaszol kérdéseinkre. A magyarói Berzsnei Andor Attila fiatal állattenyésztő családjával húsmarhák hízlalásával foglalkozik. Nála jártunk a Gazdaélet mikrofonjával.
Gazdahírek
Az új, 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban nemzeti stratégiának nevezik az uniós pályázatok jelenleg vidékfejlesztési tervként ismert csoportját. A mezőgazdasági minisztérium jelenlegi vezetőségének elgondolása szerint a hazai nemzeti stratégiának három fontos célkitűzése lesz: a raktározás és a feldolgozás fejlesztésének támogatása, a szövetkezés támogatása, valamint a családi gazdaságok fejlesztése – ezeken a területeken nagy hiányosságok észlelhetők. Románia eddig a 2014–2020-as vidékfejlesztési alapokból hozzáférhető összeg 67 százalékát hívta le, fizette ki, ha ehhez hozzáadjuk az előlegként kifizetett tételeket, akkor a lehívási ráta 74 százalékos. Ezzel Románia az unió szintjén a vidékfejlesztési pénzek elköltésében a 12. helyen áll. A rendelkezésre álló összeg szinte egészében le van fedve támogatási szerződésekkel. Az egyetlen intézkedés, ahol még van egy kevés pénz (és ahol újabb kiírás is lesz), az a fiatal gazdák támogatása (6.1-es intézkedés). Itt csak azon fiatalok pályázhatnak, akik külföldről szeretnének hazatelepülni, a megmaradt összeg mintegy 20 millió euró, a kiírást jövő év elején szeretnék újraindítani. (Háromszék/Gazdaélet)
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított októberi árindex szeptemberhez képest 3,1 százalékkal (3 ponttal) 100,9 pontra nőtt, tavaly októberhez képest pedig 6 százalékkal (5,7 ponttal) emelkedett. Az idén januárban az átfogó árindex magasabb, 102,5 pont volt. A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. Októberben a szemestermények árindexe nőtt a legjelentősebben, szeptemberhez viszonyítva 7,2 százalékkal (7,5 ponttal) 111,6 pontra emelkedett és ezzel már negyedik hónapja tartott a drágulás. A növényi olajok árindexe kilenchavi csúcsra, 106,4 pontra emelkedett októberben, ami 1,8 százalék (1,8 pont) növekedés szeptemberhez viszonyítva. Októberben már ötödik hónapja emelkedett a tejtermékek árindexe, szeptemberrel összevetve 2,2 százalékkal (2,2 ponttal) 104,4 pontra nőtt. A cukor árindexe 7,6 százalékkal (6 ponttal) 85 pontra erősödött októberben. A húsfélék októberi árindexe 0,5 százalékkal (0,5 ponttal) 90,7 pontra mérséklődött, január óta kilencedszer jegyeztek fel havi szintű árcsökkenést. Októberben olcsóbb volt a sertés, a szarvasmarha és a baromfihús, de többet kellet fizetni a juhhúsért, mint szeptemberben. (Krónika/Gazdaélet)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői összeállítottak egy dokumentációt, amelynek alapján a romániai vándorpásztorkodást (transzhumálást) mint élő néphagyományt UNESCO kulturális örökségnek szeretnék nyilváníttatni. Első lépésként a dokumentáció alapján a vándorpásztorkodást bejegyzik az országos élő, nem anyagi jellegű néphagyományok jegyzékébe, majd a dossziét kibővítve – kiegészítve azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel továbbra is megőrzik ezt a hagyományt – továbbítják majd a dokumentációt az UNESCO illetékeseinek. A közel 40 oldalas dokumentáció elkészítői Câmpulung Muscel, Bran-Moieciu, a Szebeni-hátság, a Hortobágyi-fennsík, Kovászna – Bodzaforduló, Szecseleváros-Brassó, Nucşoara, a Petrozsényi- és Hátszegi-medence, valamint Oláhszentgyörgy vidékén tanulmányozták a szokásokat. A leírásban részletesen megjelennek többek között a vándorpásztorok által használt – jelenlegi országhatárokon átívelő – útvonalak, a pásztorkodás módja (faluszéli, egynapos, idényt felölelő), az ehhez kötődő ma is létező népszokások, ünnepek és rituális napok, a juhfajta és a nyájat őrző pásztorkutyák és az esztenánál készített termékek ismertetője is. Továbbá bemutatják a jelenlegi helyzetet, a vándorpásztorkodásra vonatkozó, azt szabályozó jogi, gazdasági helyzetet, valamint e hagyomány megőrzését célzó intézkedéscsomag-tervezeteket, és mellékeltek egy vaskos bibliográfiát is. A minisztérium előterjesztése szerint a Kárpátokban ma is gyakorolt vándorpásztorkodás olyan társadalmi, kulturális, gazdasági, demográfiai és ökológiai jelenség, amely évezredek óta jól meghatározható szokásrend szerint zajlik. Ennek alapján alakultak ki a közösségeket összekötő kereskedelmi utak, jöttek létre települések, amelyeknek a helynevei is tükrözik ezt a foglalkozást. Annak ellenére, hogy a különböző történelmi korokban némely gazdasági jellegzetesség némiképpen megváltozott, alapjában véve a vándorpásztorkodás ma is meghatározza a hegyvidékeken lakók életmódját, szokásait. A magashegyi pásztorkodás olyan sajátos komplex ismereteket (tejfeldolgozás, állattartás, állategészségügy, kézművestermékek előállítása), napjainkban is megélt rituálékat őrzött meg, amelyek meghatározzák a hegyvidéki parasztgazdaságok sajátos és egyedi identitását. A dossziét a mezőgazdasági minisztérium által koordinált munkacsoport állította össze az Országos Hegyvidék-övezeti Ügynökség és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselőivel közösen. A kezdeményezés célja elsősorban megőrizni, fenntartani a vándorpásztorkodás hagyományát az esztenákon készült termékek hatékonyabb értékesítésével. Ugyanakkor turisztikai látványosságként egyre több esztenát tennének látogathatóvá, és egy digitális térkép segítségével követhetővé válhatna az ezekhez vezető útvonal is, hogy a turisták is betekinthessenek e hagyományos életmódba. (Népújság/Gazdaélet)
Bejöttek az APIA előzetes számításai: Hargita megyéből szinte valamennyi támogatásra jogosult gazdálkodó igényelte a COVID-járvány miatt felkínált válságenyhítési támogatást. A szarvasmarhatartók közül 2804, a juh- és kecsketartók közül 590 gazda élt a lehetőséggel, míg a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztők közül 1737 gazdálkodó több mint 3 ezer hektárra nyújtotta be támogatási kérelmét. A kérelmek ellenőrzésére az év végéig, a jóváhagyott támogatási összegek folyósítására pedig a jövő év közepéig kapott időt az APIA. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A hazai mezőgazdászok 97 százaléka dolgozza meg a romániai termőföldek 40 százalékát, 50 hektárnál kisebb földterülettel rendelkező farmokon. A farmerek 0,56%-a további 40 százalékot művel meg, 300 hektárnál nagyobb földeken, míg csupán 2 százalék dolgozik 50 és 30 hektár közötti földterületen. Az ágazatban jelentős probléma a munkaerő hiánya, de a mezőgazdaság és a vidéki környezet öregedő népessége is. Vidéken a lakosok csupán 29%-a 40 év alatti, a gazdáknak pedig csupán 11% -a 55 év alatti. Emellett az ország szembe kell nézzen azoknak a területeknek az elhagyásával, amelyeken nehezebb a munka (például hegyvidéki övezetek) valamint a hazai termékek alacsony szintű forgalmazásával. (bursa.ro/Gazdaélet)
A gazdák támogatására is számít a székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület. A december 12-ig zajló gyűjtési akciójukkal a nehéz körülmények között élő gyermekeken szeretnének segíteni. Tartós élelmiszereket várnak és a cipősdobozban olyan ajándékokat, amelyekkel örömet szerezhetnek ezeknek a gyermekeknek. Adományaikat az egyesületnél és a partner cégeknél adhatják le. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
