GAZDAÉLET – Egészséges gyümölcslevek, méztermékek
A 2021 február 2-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hatékony termeléshez elengedhetetlen a vetésforgó használata. A siménfalvi Szécsi Tamás agrármérnököt kérdezzük, aki Betfalván gazdálkodik. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Legtöbb levet akkor tudunk kipréselni a gyümölcsből, amikor nem túlérett. Fábián Imrével a korondi gyümölcsprés üzemeltetőjével beszélgetünk. A világjárvány a hazai méhészek terveit is átírta. A csíkpálfalvi Bara Csilla Máriával készült interjúnk.
Gazdahírek
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. Az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára. A búza drágulására mutat az orosz illetékbevezetés mellett az is, hogy Kínában megnőtt a kereslet és a felvásárlás, tavaly pedig a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csökkent a búzatermés. (Krónika/Gazdaélet)
Gyenge, erőtlen a gazdák összefogása, idős a vidéki lakosság, beleértve a mezőgazdászokat is, hiányzik a szakképzett és felelősségérzettel rendelkező munkaerő. Ugyanakkor a megszorító tényezők is aggasztóak, főként a hegyvidéken, az utóbbi években negatív gazdasági mérleggel rendelkezünk, ezt kell megfordítani. Strukturális gondok is vannak, ezeket meg kell oldani, még akkor is, ha ez sokakat dühíteni fog: a lehetőségek szerint meg kell gátolni a szubvenciók vadászatát, azonosítani kell az igazi gazdákat, feléjük kell terelni a támogatásokat – jelentette ki Adrian Oros agrárminiszter. Mindez programjuk fontos részét képezi, a finanszírozást az uniós költségvetési ciklusban folyósított 21,6 milliárd euróból fedezik. Mindezek mellett további pénzeket kaphatnak a bajban lévő ágazatokban dolgozó gazdák a különféle kis értékű, de minimis támogatások során. A legfontosabb munkálatok között a vízgazdálkodási infrastruktúrát említette a miniszter. Az előrejelzések szerint a Fekete-tenger térségében a következő években nem lesz kielégítő a csapadékmennyiség, ami nemcsak a víz mezőgazdasági felhasználásában, hanem a háztartások használt vízellátásában is gondot jelenthet. (Háromszék/Gazdaélet)
Farmonként 40-50 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínál a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség azoknak a fiatal gazdálkodóknak és agrárképzettségű szakembereknek, akik külföldről hazatérve saját mezőgazdasági vállalkozást indítanak. A 6.1-es intézkedés május 4-ig pályázható és jelentős könnyítéseket tartalmaz. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Románia a 6,8 milliárd eurós új, 2021 és 2027 között elkölthető vidékfejlesztési alapból 2,15 milliárd eurót írhat ki pályáztatásra 2021-ben és 2022-ben. 2021-ben 1,181 milliárd eurót, 2022-ben 967 millió eurót lehet majd igényelni. Ugyanakkor jóváhagyták a járvány okozta veszteségek enyhítésére szolgáló helyreállítási alapot (EURI), ez még 693 millió euró az átmeneti két évre. Így összesen a két év alatt 2,84 milliárd eurót írhatnak ki pályázásra. A helyreállítási alapból leosztott összeg 37 százaléka olyan pályázatok támogatására költhető, amelyek az ökogazdálkodást célozzák, enyhítik a klímaváltozást, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik, a talaj megújulását és az általános vízgazdálkodás javítását segítik, a biodiverzitás megőrzését célozzák, az állati jólét minőségbeli javításához járulnak hozzá, valamint a Leader-csoportok együttműködését ösztönzik. Az összeg 55 százalékát olyan intézkedések kifizetésére kell fordítani, amelyek a gazdasági, valamint a szociális fejlődést segítik és a gazdaság helyreállítását szolgálják. Ezek megvalósulásáért előnyben kell részesíteni a rövid élelmezési, ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztését, a pontos és digitalizált mezőgazdaság fejlesztését, valamint azon beruházásokat, amelyek biztosítják a vidéki munkahelyek megőrzését és fejlesztését, újrahasznosítható energiát és nem konvencionális energiát használnak fel. A támogatás mértéke a kétéves átmeneti időszakban nem változik az eddigihez képest a 4.1-es intézkedésnél, így továbbra is 50 százalékos önrész szükséges. Viszont ha a pályázó 41 év alatti fiatal gazda, és az általa vezetett cég ötévesnél nem régebbi, a támogatás mértéke 20 százalékkal nő, tehát a pályázónak saját forrásból csak 30 százalékos önrészt kell kitennie. Ugyancsak 20 százalékos növelés jár, ha a pályázó hegyvidéken gazdálkodik, 20 százalék, ha közös beruházás valósul meg, és szintén 20 százalék azon pályázóknak is, akik ökogazdálkodást folytatnak. Ezen intenzitásnövelések összege azonban nem haladhatja meg a 90 százalékot, tehát az önrész ebben az esetben 10 százalékos. (Háromszék/Gazdaélet)
Törvényi védelem alá került a vidéki zajok és szagok alkotta érzékszervi örökség, többek között a békabrekegés, a kakaskukorékolás, a tehéntrágya és a lócitrom szaga Franciaországban. A tehenek nyakában szóló kolompokat, a tücskök ciripelését, a traktorok kora reggeli zaját ugyanúgy Franciaország vidéki öröksége részévé nyilvánították. A törvény célja, hogy megvédje a falusi élet mindennapi alkotóelemeit a „békére és csendre” vágyó, újonnan vidékre érkezőkkel szemben. Érdekes a döntés, Székelyföld tekintetében is hasznos lenne, hiszen az urbánus környezetből vidékre költözők gyakran szeretnék megváltoztatni a falu örökös rendszabályait, pedig el kellene fogadni azt is, hogy a falusi élet minden szépsége mellett ezzel is számolni kell. Franciaországban az elmúlt években voltak perek, amelyeket hangos állatok vagy templomharangok miatt indítottak. Bíróságon kellett például megvédeni egy kakas jogát ahhoz, hogy tovább kukorékolhasson. A szárnyas tulajdonosa ellen két nyugdíjas emelt panaszt. A pár vidéki nyaralót vásárolt, viszont a reggeli kukorékolás nem hagyta (későig) aludni őket. A bíróság alapos vizsgálat után a panaszosok ellen döntött, sőt, elrendelte, hogy a perköltségek viselése mellett 1000 euró kártérítést fizessenek a jótorkú szárnyas tulajdonosának. Egy másik, korábbi ügyben egy házaspárnak le kellett csapolnia kerti tavacskáját, mert a helybeli lakosok nem voltak elragadtatva a békák brekegésétől. Egy nő 2019-ben egy kacsatenyésztő ellen nyújtott be keresetet, mert zavarta a kacsák és libák állandó hápogása és gágogása a hátsó kertjében. A beadványt a bíróság elutasította. (Háromszék/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
