• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9748 RON
  • USD4.5777 RON
  • GBP5.8147 RON
  • HUF1.2880 RON
Fotó: MTI/Sándor-palota

Félelnöki ügy a kegyelmi ügy, de kinek lejt a pálya?

2024. február 10-e 17 óra 27 perc. Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke ekkor jelentette be távozását a Sándor palotából. Egyébként ez a nap, az 1990-ben köztársasági elnökké választott Göncz Árpád születésnapja. És ha már a volt köztársasági elnököknél tartunk, egyetlen alkalommal történt eddig hasonló a magyar demokrácia történetében, Schmitt Pál 2010-ben plágiumbotránya miatt két évvel a megválasztását követően mondott le. De vissza Novák Katalinhoz. És Varga Judithoz. A lemondásra, illetve a közélettől való visszavonulás bejelentésére azt követően került sor, hogy kiderült, a köztársasági elnök 2023-ban elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, aki bűnsegédként vett részt pedofil bűncselekményekben. Varga Judit pedig akkor igazságügyi miniszterként a kormány részéről ellenjegyezte azt. Az ügy azonban csak most, február elején derült ki, az ellenzék napok óta kérte a lemondást. De arra minden jel szerint nem az ellenzéki nyomás miatt került sor. A közvéleménykutatók a múlt héten azt mérték, hogy le kellene-e mondania Novák Katalinnak és arra is kíváncsiak voltak, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszterként felelősnek tekinthető-e, vagy nem a kegyelmi ügyben, és hogy a válaszadóknak kedvező vagy kedvezőtlen a véleménye Orbán Viktorról. Ki hibázott, hogy egy kegyelmi döntése hatásaként távoznia kellett a köztársasági elnöki pozícióból? Melyek a kegyelmi-ügy, illetve a lemondási ügy tanulságai? És milyen politikai következmények lehetnek?

Erről beszélgetünk a Naprakészben, melynek Németh András, a HVG újságírója a vendége.