Európa biztonságpolitikai ébredése
Jelentős átalakuláson ment keresztül, illetve folyamatosan változik Európa biztonsági környezete. Az elmúlt évek azt bizonyították, főként a Krím félsziget 2014-es annektálása, hogy a korábban stabilnak hitt világrend megingott. Az öreg kontinens határai körül egyre több olyan válsággóc bontakozott ki, amelyek új válaszokat követeltek. Az Európai Unió ezért úgy döntött, a változó kihívásokat kezelni kell és ezt csak úgy lehet, ha nagyobb hangsúlyt fektet saját védelmi és biztonságpolitikai szerepvállalására.
Ma arról beszélgetünk itt a Naprakészben, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Hogyan alakult ki az európai védelem gondolata, milyen kihívások formálták a közös politika szükségességét, miért vált fontossá és sürgetővé a közös fellépés? Amely során úgy kell erősíteni az európai biztonságot, hogy ne alakuljon ki feszültség a NATO-val. Az uniós biztonságpolitika erősödése ugyanis nem a NATO alternatívája, hanem annak kiegészítője. A cél nem a konfrontáció, hanem a kontinens védelme. A közös felelősségvállalás lényege abban rejlik, hogy Európa nemcsak gazdasági és politikai, hanem védelmi szinten is képes legyen megállni a helyét. A védelmi képességek fejlesztése pedig nem egyenlő a háborús készülődéssel – sokkal inkább a megelőzés és a stabilitás záloga. Dr. Molnár Anna, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanára a Naprakész vendége.
