ESZTELNEK – A Nemere-hegység oltalmában (I. rész)
A 2026 július 5-én jelentkező műsorban a Kovászna megyei Esztelneket mutatjuk be. A település községközpont, Kurtapatak és Csángótelep tartozik hozzá. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott. Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, a Nemere-hegység délnyugati előterében, az Esztelnek-patak völgyében fekszik. 1332-ben Yskulnuk néven említik először. 1681-ben Nagy Mózes gimnáziumot alapított itt, melyet nemsokára Kantába helyeztek át. Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1802-ben a földrengés megrongálta, miután átépítették, tornyát 1819-ben alakították át, 1958-ban restaurálták. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő. A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben. 1710-ben a kápolnához templomot építettek. 1729 és 1750 között átépítették. 1907-ben földrengés rongálta meg, majd 1921-ben leégett és nem is épült újjá. A falu felső részén Szent György tiszteletére szentelt imola áll, melyet 1684-ben említenek először. 1721-ben apácazárdaként említik, de 1822-ben a rendet megszüntették. A falu határában volt Jézus-forrás és közelében egy kápolna. 1730-ig híres búcsújáróhelynek számított. A Szacsvay-ház 1702-ben épült, Szacsvay János emlékművét 1997-ben avatták fel. Az esztelneki gyermekek egy felújított, modern iskolában tanulhatnak felkészült pedagógusok irányítása alatt. A falu büszke nagy szülöttére, Kiss Béla római katolikus papra, ferences szerzetesre, egyházi íróra.
A július 5-i műsorban Salamon Balázs polgármester, Varga Katalin tanítónő és Csavar Attila fiatal gazdálkodó, a Szarvasmarhatartók Egyesülete elnökének vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
