ERDŐFÜLE – Kovászna megye (I. rész)

A Kovászna megyei Erdőfülére kalauzoljuk önöket. 1899-ig Füleként jegyezték. Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja a Kerektető és Kúttető lábánál 532 méter tengerszint feletti magasságban. Közigazgatásilag Bardóchoz tartozik. Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a Kormos patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be. A falutól északkeletre feküdt a középkori Dobó falu. A Kápolnabércen állott kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a XVII. században a tatár pusztította el. Lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma XIII. századi volt, a mai református templom helyén állott. A Kormos völgyében, Erdőfüle felső végében fekszik a fülei vashámor, melynek építését az 1800-as évek derekára teszik. Körülötte bányatelep, öntödék és zúzdák állottak, építését a vidék altalajában található vaskő és széntelepek tették szükségessé. A vashámor nemcsak nyersvasat termelt és használati tárgyakat készített, hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején ágyúgolyókat készített, ezzel Erdőfüle beírta nevét a szabadságharc történetébe. Az egykori vashámorból ma csupán a gépház és ennek szomszédságában a valamikori telep egyik lakóháza áll. Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben az 1790-es években még lőttek bölényt. Nagyon sok látnivaló csábítja ide a vándort. A református templom, a Millennium 2000 emlékmű, a dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház mellett itt található Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője. De látogatható az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai, Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavas-barlang található, a falu északkeleti dombján, a Fok alatt a nárcisz kert terül el, a településtől 13 km-re a Kovácsok patak mentén van a nyolcvanas években épült Ceausescu vadászvilla, egy 4 méter magas vízesést csodálhatunk a Kuvaszó patak völgyében és 25 km-re van a Kormos forrásvidéke, a Lucs. Az iskola és óvoda története szorosan összefügg az egyházközség történetével, amelynek megszervezése és működése csaknem 150 évvel ezelőtt kezdődik el.

Az április 12-i műsorban Nagy Zoltán református lelkész, Fosztó Katalin a Kormos Egyesület elnöke, Csog Jolán szövőnő, Csog Dénes vállalkozó és Csog Csaba Imre (44) fiatal gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.