Elképesztően szép és abszurd létezésünk
Beszélgetés Miklóssi Szabó Istvánnal első regénye, a Holdanya unokája kapcsán.
Ez a szerző negyedik kötete, bár, az előző, a Gyémántmozaik, összefüggő történetei révén akár egyféle regény is lehetne. A Holdanya unokája azonban már valóban továbblépés a történetmesélés szintjén: visszatekintés, élet- és útkeresés-, értelmezés, letisztázása múltnak, eseményeknek, történéseknek, és olyan többsíkúság, amely által a szálak mesteri módon futnak előre hátra, hogy a végén összefonódjanak.
Olyan regény ez, amelyet nem lehet nem végigolvasni. Ha ezt tennénk, akkor az ízét, és a lényegét veszítnénk el a történetnek. Kicsit énregény, noha a szerző nem azonosul a főszereplővel, ellenben annak a ’89 előtti korszaknak a rendszerezése és átértelmezése is ott van, amelyben az író gyermekkorát élte.
Beugrik ugyanakkor egy sokkal távolabbi kor és történet is, egy meglehetősen hősszerelmesnek tűnő, bár kicsit faragatlan udvarló révén. Levelek villantanak fel egy egészen más világot, hogy azután a családtörténetből egy szanatórium életébe is bepillantást nyerjünk.
Démenotar furcsa valóságában utazik, ugyancsak térben és időben, és közben különböző közeli és távoli emberek csatlakoznak hozzá, akik révén újabb történeteket ismerünk meg. Nem mindig a valóság talaján.
Miklóssi Szabó Istvánnal beszélgetünk a Holdanya unokája címmel, 2023 őszén, a Mentor Könyvek Kiadó jóvoltából megjelent regényéről.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.
