Életképek az erdélyi főnemesség történetéből
A Marosvásárhelyi Rádió Kőbe Zárt Múltunk és az Örökségünk Nyomában
(elhangzott: 2020. július 4-én, a szombat déli harangszó után),
Az Erdélyi Főnemesség c. különálló sorozatában:
A történelem az idők során minden társadalmi rétegnek kiosztotta a maga feladatát, és akik komoly kitartással felvállalták, és igényesen elvégezték küldetésük rájuk osztott szerepét, azok értékteremtőkként maradtak fenn a változó világ sodrásában. Mindez kiváltképpen jelenik meg az erdélyi főnemesség sok évszázados krónikájában, ahol eltűnt, vagy még létező várak, falvakon díszes kastélyok, városokon paloták őrzik múltjuk harcát és helytállását.
Templomok és iskolák, kripták és monumentális istállók falaiban ott érződik az egykori rátermettségük, küldetésük komoly felvállalása, amint a közösségnek, a nemzetnek igazi mintaadói voltak. Omladozásukban is büszke falak, helyenként megújuló tornyok őrzik azt az elpusztíthatatlan erdélyi világot, amit így foglalhatunk össze: főnemesség.
Közel félszáz grófi és bárói család neve, története íródott be évszázadok során kőbe, fába, márványtáblába, könyvekbe és művészetbe, irodalomba és az erdélyi kultúránkba. Az 1948-49-ben meghurcolt erdélyi főnemesség utódai itt élnek közöttünk, olyan igazi emberek, mint mi, de nevük hallatán mintha a múlt szólalna meg: a fejedelmeket és minisztereket adó Bethlen, Kemény, Barcsay, Bánffy, Apafi, Teleki családok gazdag története, az Apor, Haller, Wesselényi nevek alatt fennmaradt életleírások, krónikák az erdélyi történelmünk letagadhatatlan része.
Nagyon igaz a francia eredetű, de rájuk jellemző mondás: a nemesség kötelez, és ezt a kötelességet vállalja fel ez a most induló rádiós sorozat, Az Erdélyi Főnemesség.
Dr. Kálmán Attila tanár, történésszel
Az Erdélyi Főnemesség szerkesztője, Nagy-Bodó Tibor beszélgetett.
