Diplomás-apály Romániában – okok és következmények
Képzeljék el, hogy egy olyan versenyben futunk, ahol a vetélytársaink egyre gyorsabb tempót diktálnak, mi pedig évről évre lassulunk, ráadásul amikor látjuk, hogy a cipőfűzőnk kioldódott, akkor nem kötjük meg, hanem úgy futunk tovább. Valami nagyon hasonló történik jelenleg a romániai oktatásban és a gazdaságunk jövőjével.
A Social Monitor friss, riasztó adatai szerint Romániában évről évre egyre kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal. Míg kilenc évvel ezelőtt a 20 és 34 év közötti korosztály valamivel több mint 20%-ának volt diplomája, tavaly ez az arány 18%-ra süllyedt. Összehasonlításképp: Lengyelországban ez a mutató meghaladja a 35%-ot, Németországban pedig a 32%-ot.
A diagnózis első látásra egyszerű: az oktatás krónikus alulfinanszírozottsága. Románia az Európai Unión belül a legkevesebbet költi oktatásra. 2023-ban a GDP mindössze 2,97%-át fordítottuk a tanügyre, a felsőoktatásra pedig a GDP elenyésző, mindössze 0,71%-a jutott.
De vajon tényleg csak a pénztelenség az egyetlen bűnös? Vagy egy sokkal összetettebb, mélyebb válsággal állunk szemben? Erről lesz szó a mai Naprakészben, de kitérünk arra is, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével felértékelődik vagy épp leértékelődik a diploma a jövőben? Több diplomásra van szükségünk, vagy egyszerűen sokkal jobb, gyakorlatiasabb képzésekre? És mit jelent ez az egész Románia hosszú távú gazdasági versenyképességére nézve?
Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi tanára a vendégünk.
