CSÍKVACSÁRCSI – A jövő biztosított (II. rész)
A 2026 október 18-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Csíkvacsárcsit mutatjuk be. A település közigazgatásilag Csíkszentmihály községhez tartozik. Csíkszeredától 16 km-re északra terül el a Rákos- vagy Rákosi-patak és a 124-es megyei út mentén Göröcsfalva és Csíkszentmihály között. A település első hiteles említése az 1560-as évekből származik, azonban a korábbi történetére több, elsősorban régészeti adat utal. Ezek egyike a helyi hagyományban csíkszentmihályi Sándor-családnak tulajdonított udvarház, melynek maradványai a falunak a Csíkszentmihály felé eső részén levő magaslaton láthatók. Az udvarház feltehetően a 16-17. században állt, és az 1694-es tatárjáráskor pusztulhatott el. Falai még 1909-ben is több méter magasan álltak. Az udvarház területén 2012-ben régészeti ásatásokat folytattak, melyek során a falu Árpád-kori előzményeit bizonyító emlékek kerültek elő. Az udvarház leginkább arról híres, hogy 1533-ban állítólag itt állították össze a Csíki székely krónikát. A krónika eredeti példánya a tatárok 1694-es betörése során pusztult el. Vacsárcsi a középkor folyamán nem rendelkezett önálló plébániával, hanem a Csíkrákos filiája volt. Az első ismert kápolnája 1711-ben épült, amit 1984-ben kibővítettek. A határában levő kőbányában hatszögletű andezitoszlopok láthatók.
Az október 18-i műsorban Márton István római katolikus plébános, Szőcs Imre gondnok, Sárosi Franciska harangozó, Fodor Zoltán közbirtokossági alelnök, Márton Alpár alpolgármester, Szőcs Mária nyugalmazott tanítónő, Kovács István tanító, Marucza Árpád, Bartalis Alpár, Kovács Lehel és Balló Zoltán tűzoltók, Ábrahám Attila csemetekert tulajdonos és Szőcs Zsófia zöldségtermesztő vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
