• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9730 RON
  • USD4.6085 RON
  • GBP5.8167 RON
  • HUF1.2583 RON

Az érettségről szól az érettségi, amelyen rekordalacsony a diákok aránya?

Tegnap a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával folytatódott az idei érettségi a 12. osztályt végzettek számára. Ma a szakiránynak megfelelő kötelező tantárgyból, holnap a szakiránynak megfelelő választható tantárgyból, míg csütörtökön anyanyelv és irodalomból mérik fel a diákok tudását.

Az érettségi vizsgákról általában a megmérettetés végén szoktunk beszélni és évek óta abban a kontextusban, hogy romlik az eredmény. Az idei vizsga azonban már történelmet írt, azt követően hogy elkezdődött. Egyrészt most vizsgáznak azok a diákok akik két évet vettek részt hol online, hol fizikai jelenléttel zajló oktatáson. Másrészt a rendszerváltás óta most vizsgázik a legkevesebb diák. 2008-ban például 225 000 diák futott neki a próbáknak, most pedig csak 126 000. A 151 906 végzősből 126 454-en iratkoztak be az érettségire, 25 452- nem vesznek részt a vizsgán. Az érettségire jelentkezők közt van 15 125 olyan is, aki korábbi években végzett és különböző okok miatt még nem érettségizett le, az eredmény szinte kétszer olyan lehangoló 40 577. Ha 30 fős osztályokat veszünk, 1350 osztálynyi diák marad diploma nélkül, egy fontos diploma nélkül. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a vizsgázók hány százaléka hasal el. … Tavaly a sikeresen vizsgázók aránya 69,8 százalék volt. 2020-ban 62.9% volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2019-ben 67,2%, 2018-ban 67,7%. 2012-ben 44,3%, 2004-ben 84,6%. De a számoknál fontosabb, hogy valóban érettek az érettségizők?

Szabó Ödön parlamenti képviselővel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével, az RMDSZ oktatásügyi szakpolitikusával a szóbeli vizsgák kezdetén beszélgettünk.

Az érettségi vizsgák körüli időszakban sokat beszélünk a hazai oktatási rendszer hatékonyságáról, a mindenkori kormányok tanügyminiszterei pedig megpróbálnak történelmet írni, rátenni a névjegyüket a rendszerre, amely bizonyítottan nem tölti be a feladatát. Nemzetközi tesztek tucatja jelzi, hogy a hazai oktatási rendszer a jelenlegi formájában nem jó. A reformok nem hatékonyak, az esetek többségében ugyanis megrekednek az úton. Azonnali hatást várunk ezektől, és mivel ez nem történik meg, új reformokat vezetünk be, amitől joggal van az az érzésünk, hogy átgondolt stratégiák helyett a rendszer foltozgatása zajlik. Így joggal adódik a kérdés: megpróbáltunk-e az elmúlt 30 évben elhatárolódni a kommunizmustól a rendelkezésünkre álló legerősebb eszközzel, az oktatási rendszerrel? És vajon a román állami iskola igyekszik valamilyen oktatási tapasztalaton keresztül – mentalitás szintjén – szabad embereket képezni? Mi kell ahhoz, hogy a közoktatás betöltse a valódi szerepét?

Ferencz-Salamon Alpárral, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos szakmai alelnökével májusban beszélgettünk a hazai oktatási rendszerről. Ebből a beszélgetésből hallhatnak most részleteket.