Árnyékjelentés a romániai magyarság helyzetéről
Adatokkal és konkrét jogesetekkel alátámasztva tájékoztatták független szakértők és jogvédők az erdélyi magyar közösség helyzetéről, a romániai magyarellenességről az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjait, akik ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését. De nemcsak szóban hangzottak el a meglátásaik, árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentéséhez, hogy a tanácsadó bizottság minél valósághűbb képet szerezhessen a romániai magyarok kisebbségjogi helyzetéről. Erről beszélgetünk a mai Naprakészben, ifj. Toró Tibor szociológus, politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója a Naprakész vendége.
Felidézzük, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét Románia az elsők között ratifikálta 1995-ben. A ratifikálás gyorsasága azzal magyarázható, hogy Románia az euro-atlanti csatlakozás érdekében a kilencvenes évek második felében a legtöbb nemzetközi szervezet irányában (Európa Tanács, Európai Unió, NATO, ENSZ stb) tudatosan és taktikusan próbált meg javítani saját nemzetközi megítélésén. De beszélünk arról, hogy ez amolyan diplomáciai offenzíva, amelynek keretében Bukarest igyekezett a legjobb színben feltüntetni a romániai etnikumközi viszonyokat.
Szó lesz arról, hogy a nyugati kancelláriákon Románia a kisebbségvédelem szempontjából önmagát modellértékű országként tünteti fel. Közismerten két nyomós érvet hoz fel ennek bizonyítására: a romániai kisebbségek parlamenti képviseletét (és az ezzel járó jelentős anyagi támogatást) valamint azokat a törvényeket, amelyek különböző jogokat biztosítanak a romániai kisebbség tagjainak.
A 2018-as jelentés a korábbi enyhe ajánlások és vélemények megfogalmazásától eltérően igen komoly és határozott hangnemben fejti ki álláspontját a romániai kisebbségi helyzet alakulásáról. A jelentés megfogalmazásaiban visszacsengenek azok a konkrét panaszok is, amelyeket megfogalmaztak a független szakértők. És ez is jelzi, hogy amennyiben komoly szakmai érvekkel alátámasztott, konkrét példákat felsorakoztató árnyékjelentések halmaza kerül a különböző testületek asztalára, akkor azokat lehetetlen figyelmen kívül hagyni, és valamilyen formában visszatükröződnek majd a testületek dokumentumaiban.
