Anyagcsata és hatalmi politika – négy év háború Ukrajnában
Napra pontosan négy évvel ezelőtt az egész világot sokkolta hír: az orosz haderő támadást indított egy szuverén, európai ország, Ukrajna ellen. Az önmagát globális főszereplőnek tekintő Oroszország, amely atomhatalom, az ENSZ BT állandó tagja a nemzetközi jogot és a nemzetközi normákat nyíltan és látványosan megsértő eszközökkel kérdőjelezte meg a fennálló világrendet. A támadást különleges katonai hadműveletnek nevezték, amelynek voltak kimondott céljai, amelyeket azonban azóta sem ért el Moszkva.
Ez a háború négy éve ugyanarról szól: orosz részről egy nemzetállam megszüntetésének kísérlete, míg ukrán részről egy nemzetállam fennmaradásáért folytatott honvédő háború. Négy év háború után arról beszélgetünk, hogy mit árul el ez a konfliktus a 21. századi hadviselésről, a nagyhatalmi erőről és a világrend állapotáról.
Villámháború helyett elhúzódó anyag- és dróncsata, titkolt veszteségek, kimerülő erőforrások – és közben egyre élesebb viták arról, hogy meddig mehet el Oroszország, és meddig bírja Ukrajna. Tényleg egy nagyobb háború előszobájában vagyunk, ahogy Volodimir Zelenszkij állítja, vagy ez már a politikai kommunikáció terepe? Hol vannak a vörös vonalak, és egyáltalán: látszik-e már a béke körvonala, vagy még mindig csak a háború logikája működik?
Erről beszélgetünk ma Dr. Jójárt Krisztiánnal, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával.
